Lilu-Dani-Levi-Ercsi

Első hajvágás

2012-03-12T21:23:00.001+01:00

Lilunak tegnap levágattuk a haját. Életében először... Eddig max. a frufrujából lett vágva, de egy éve már abból se. Régóta mondogatta, hogy neki is, de nem akartam, majd ekkor, majd akkor... De most rábólintottam. Nem mondom, hogy könnyű volt, és nem lett könnyes a szemem az első nyissznél... Hisz az még a BABAHAJA volt! Szőke és loknis...
Most meg nagylányos lett... A loknik eltűntek...

2012-03-08T14:34:00.000+01:00

Pénteken, ha az időjárás is úgy gondolja, randizunk az egyik ovis kislánnyal-Anyukájával- kistesójával... A múlt héten megszólított az anyuka, hogy a kislánya-Johanna- szeretne délután is Liluval játszani, ha Lilunak is van kedve, összefuthatnánk. Mivel Lilunak is van kedve, így megbeszéltük. Az, hogy én mennyire tartok a dologtól, az nem lényeges... :D Majd megoldom, KELL a mélyvíz! ;) Lilu amúgy is tud tolmácsolni... ;)

Olyan fura látni, ahogy kinyílt végre! Tavaly, kb egyszerre kezdte az ovit Elenaval, Elena is kis szótlan volt, Lilu is, egyik se tudott németül. Ma együtt szaladtak haza, kézenfogva, vihogva, ugrándozva, némeül beszélgetve... A kiscsaj egyébként azt hiszem lengyel.

És én még aggódtam érte, hogy mi lesz vele Lili és Franciska nélkül... :) (ők szeptemberben kezdték az iskolát)

Egyébként Helenával is nagy barátnők lettek! Ő volt az, aki meghívta a szülinapjára, Lilu szívesen el is ment, de addig nem igazán bírta a kislányt, azóta viszont...! :)

Kicsi Dani is próbál Lilu barátnőivel barátkozni... Még nem tudom, hogy sírjak-e vagy nevessek... Olyan kis édesen esetlenül... hmm... szerencsétlenke... :D Egyik nap Helenához próbált odarohanni, hogy "hija Henena!", erre átesett a lábán, és elterül Helena előtt... :) Ma Elena és Lilu után szalad, "vájatok! vájatok!!", persze nem igazán várták meg, mikor beérte őket, meg akarta fogni Elena kezét, Elena, meg ráordított, hogy "NEIN!"... :( :) Szóval a csajozás még nem sikeres, de nem adja fel aranyom... ;)

Ja?! És végre Lilu az oviban is rendesen rajzol! Ennek nagyon örülök, mert eddig csak összefirkált lapokat hozott haza, de mostanában végre vannak rajta emberkék, napocskák... Olyan napocskát rajzol, hogy jé... :) Azt hiszem, megtalálta a helyét az oviban. :) Ahogy én hallom, a beszédével sincs gond, tegnap elmesélte, hogy mit mondott Beatanak: "Beata... Weisst du was? Mein Uhr ist kaputt!" (=Beata, tudod mit? Az órám tönkrement!"kb, nyersfordításban :D) Levi is mesélte, hogy a házmesterbácsinak olyan mondatban válszolt Lilu, hogy Levi is csak pillogott... :) Valamikor megyünk majd fogadóórára, és utána még mesélek! :)

Még mindig Daniról...

2012-03-06T21:04:00.000+01:00

Súlya: kb 11-12kg

Magassága: nyolcvan-pár cm

Fogak: 16

Ruhaméret: 86

Alvás: még mindig nem alszik rendesen éjszakánként. A saját ágyában alszik el, cicis rásegítéssel, kb 40 percenként-óránként kijön, teljesen függetlenül attól, hogy napközben aludt-e, és mennyire volt fáradt elalvás előtt. Nagyon ritka, mikor hajnalban van az első jelenése. Esténként Levi által még visszariszálható, ha nem, akkor mennem kell vele a "kuckóba", és persze cici... Éjfél után viszont, ha mi már ágyban vagyunk, akkor jön közénk, és ott is van reggelig.

Napközben 1x alszik, ebéd után, a 40 perces ébredés olyankor is megvan. Mivel akkor nincs Levi, kénytelen vagyok rögtön mellébújni, általában kicsi az esélyem, hogy ki is tudjak szökni, olyankor kellek mellé, csak velem tud aludni.

Reggel, mikor meglátja, hogy Levi (és Lilu, de ez másik bejegyzés...) nincs már az ágyban, ő is felkel. Az utóbbi napokban ilyenkor mellém sétál, és ad egy puszit, csak ezután megy ki... :)

Délutáni alvásból üvöltve kel, és ez a jellemző az éjszakai ébredésekre is. A másik verzió az, amikor nyílik a hálószoba ajtaja, és besétál, felmászik az ágyra, bebújik közénk, "Nani kérsz cici!", és eszik/alszik tovább.

De olyan még SOHA nem volt, hogy mosolyogva kelt volna... :(

Szívesen megeszik bármit, kedvence a paradicsomleves (patitilevesz). Nem mondanám, hogy tisztán eszik, de önállóan :)

Beszéde folyamatosan fejlődik, egyre ügyesebb, mondatokban beszél, de ismerni kell régóta, hogy meg is értse az ember. Sokszor szegény Levi sem érti, de van, hogy Lilut kérem meg, hogy fordítson, és Lilu segít, és jól is fordít többnyire. :) Imádom a szavait! A katicabogát "tatitiboá", a cukorka továbbra is "dudusz", Lilu "Didu"... Elmondja kit hogy hívnak, "Hapó Nani, Hapó Jijja, Hapó Levete, .... Ejita" (az én vezetéknevemet nem is tudom hogy mondja...) Bartos Erika Betonkeverős versének a sorvégeit nagyon ügyesen mondja. Ja? És el tudja énekelni a "Büdös macskát" a Jóbarátokból... :)))))) (Ez Levi érdeme... :P)

Imádja az autókat. Mindet. Lakókocsi, teherautó, betonkeverő, daru, markoló, traktor... tökmindegy, csak autó legyen! :) (lassan tovább kéne magamat fejleszteni autó-fajták terén...)

A ceruzát még mindig nem fogja szépen :( Nem is nagyon rajzol, inkább követelőzik, hogy rajzoljak én, persze autót, mi mást... (én meg az autó rajzolás... pff... :)))))) )

Nagyon jól le tudja magát foglalni, van hogy elvonul, előveszi a favonatot, pályát épít, és vonatozik. Legutóbb Elviráéknál is talált egy vonatot, azzal szöszölt, míg a lányok egymással játszottak.

Szeret velem főzőcskézni, vagy a létráról asszisztál, vagy fent ül a konyhapulton. Mosásnál is segít, bepakolja a mosógépet, ki is, majd teregetés közben elbújik. "Hó a Nani?" én meg kereshetem :D

Már nem esik annyit (KOPP-KOPP-KOPP!!!!), végre nincs minden héten kék-zöld-lila pukli a buksiján...

Hirtelenharagú, lobbanékony... Bár, nem is nagyon kell ok ahhoz, hogy csapkodjon, dobálózzon... :( Játszik-játszik, egyszer csak bekattan, és borul minden... :(

Szereti a formabedobót, és azt a fajta "kirakót", mikor az állatokat kell visszahelyezni a helyére.

Mesekönyveket is nagyon szereti, kedvence Bogyó és Babóca, új kedvenc a "Jojász mesze" (=Lola, D.Tóth Kriszta kislányáról)

Könnyen zavarba jön, ha az utcán valaki rámosolyog, rögtön bújik is a "szoknyám" mögé. Vendégségben is kell néhány perc, hogy feloldódjon.

Ruhákkal hadilábon áll. Egyszerűen néha bepöccen, és nem hajlandó felvenni azt, amit szeretnék ráadni. Pl a piros pólóra a múltkor azt mondta, az a Lilué, ne adjam rá, és sikított, tépte le magáról... Szombaton meg azt kérte, hogy azt adjuk rá... :) A szülinapi ajándékát sem tudom ráadni, a pólót felpróbáltuk tegnap, de kérte, hogy vegyük le, az inget viszont ma felvette. Nem tudom, hogyan veszek így majd neki új ruhákat??

Szobatisztaság fényévnyire van. Eszébe nincs a bilire ülni... :(

Imádom a csibész mosolyát, a finom puszikat, az öleléseket, a nézéseket, a bújásokat... Az egész kispasit imádom... ;)

Második

2012-03-05T19:30:00.001+01:00

Tegnap köszöntöttük Danit, Levivel péntek este óta készítettük a tortát. A lapok sütése és a fondant elkészítése volt a péntek éjjeli programom, szombaton éjfélig szobrászkodott Levi, de megérte...

A képeken nem látszik, de van még mit javulnunk... :) De a célt elértük...

Dani, mikor meglátta a tortát, a szája elé kapta a kezét, fülig ért a szája, csillogott a szeme, én még soha senkit nem láttam ENNYIRE örülni... Könnyfakasztó volt...

A gyertyákat csak némi segítséggel sikerült elfújnia, de igazán igyekezett :)

Teljesen zavarban volt, vigyorgott, és harapta a kezét... Lilu segített neki ajándékokat bontogatni, azok is telitalálatok voltak, Lilu rajzolt neki egy szép napocskás képet, kapott egy Villám McQueen-t, a következő csomag egy Cimbit rejtett. A harmadikat mikor meglátta "mijez? Pittabáci!" (Pista bácsi a kombájn a Verdákból :) ) sajnos se mi, se Nettusék nem tudtunk Pista bácsit szerezni, amit találtunk, az 150 euró volt... :-O (limitált, gyüjtői példány... :( )

a harmadik csomag egyébként egy Verdás fa kirakó volt. :) (ezen kívűl kapott egy Verdás ing-póló szettet, amit Levi elfelejtett becsomagolni.. :) És Dani nem akarja felvenni, bár nagyon tetszik neki... :( De a "Dani és a ruhák" egy másik bejegyzés témája lesz! :) )

Nettusék is nagyon beletrafáltak az ajándékválasztásba, egy hatalmas kukásautót kapott a kislegény, azóta is ez a három játék a mindene... :)

Tökéletes volt a tegnap délután... Ezt az örömet soha nem fogom elfelejteni...

És Lilura is nagyon büszke vagyok! Egy pillanatig sem érezte, hogy ő kimarad valamiből, tökéletesen megértette, hogy ez most Dani napja, Dani kap ajándékokat, Dani kap tortát. Olyan nagylány már... :)

Szülinapos

2012-03-05T10:54:00.000+01:00

Drága Kisfiam, Danikám, Banditám, Bambikám, Nanitám... :)

Nagyon boldog szülinapot kívánunk,

nagyon nagyon szeretünk!!!

Köszönjük, hogy vagy nekünk...! :)

Anya-Apa-"Didu"

2012-02-27T16:20:00.000+01:00

Szombaton végre, egy év (!!!) szervezés után eljutottunk Elviráékhoz. Eddig mindig közbejött valami, vendégek itt vagy ott, betegség itt vagy ott, minden egyes alkalmat át kellett tenni, tényleg csoda, hogy a hétvégén összejött! :)

Elviráéknál két kislány van, Arienn 3 hónappal fiatalabb Lilunál, Dani és Joana közt 9 hónap van. (Sose felejtem el, mikor jöttek Danit meglátogatni, kb 1 hetes lehetett Dana, fogta Elvira a kezében, és közölte, hogy kisbabájuk lesz... olyan jó volt! :) ) Lilunak egy perc se kellett feloldódni, Dani bújt, a kezünkből nézegetett, Arienn is inkább csendben figyelt az első 10 percben, aztán beindultak! (Joana közben aludt... :) ) Végre nem kellett rájuk szólni semmiért, sikongathattak, kiabálhattak... A kertes ház előnyei ugyebár... ;)

Nagyon jól éreztük magunkat, remélem, a következő találkozásig nem fog megint egy év eltelni...

Hihetetlen amúgy látni, hogy a lányok pillanatok alatt úgy viselkedtek, mintha heti kapcsolatban lennének, tök jól megértették egymást! Dani talált dupló vonatot, néha elvonult, egyedül rakosgatta, Lilu meg élvezte, hogy van egy korban hozzá illő társa. Joana többnyire kimaradt a játékból, ő még pici, de azért Dani megszeretgette, megpuszilgatta... ;)

-----

Vasárnap sem unatkoztunk, jól elaudtunk, 10 előtt nem sokkal sikerült felkelnünk, mind a négyünknek. Így kicsit kapkodósra sikerült a délelőtt, délutánra Nettusékat vártuk.

Megköszöntötték Lillcát névnapja alkalmából, nagyon jópofa dominót kapott, rögtön játszott Nettussal, majd este is még lenyomtunk két partit. :)

És Nettus említett nekem tegnap valamit, amin azóta kattog a fejem, de még nem monsok róla semmit... :) Csak kattogok tovább csendesen... ;)

Pisze pisze ♥

2012-02-27T13:32:00.001+01:00

Ilyen tényleg van??? :-o

2012-02-27T12:02:00.001+01:00

Dani, amíg tettem, vettem, elvonult a gyerekszobába, lefeküdt az ágyába...

...és ELALUDT!!!! Életében ELŐSZÖR, mindenféle külső segítség nélkül!!! Közel két évesen...

Én még keresem az állam... :)

Mesesüti 2.

2012-02-24T09:28:00.001+01:00

Tesók

2012-02-23T14:20:00.000+01:00

Most pedig csakazértis le fogom írni, ami mosatnában foglalkoztat, és nagyon, NAGYON fáj... :(

Rengeteget gondolkodom rajta, hogy hol rontottuk, rontottam el, de nem tudom. Tanácstalan vagyok, elkeseredett, és rettenetesen szomorú.

Mikor Danin gondolkodtunk, csak azon járt az eszem, hogy ÉN fogom-e tudni őt ugyanúgy szeretni, mint Lilut? Vagy nem fogom-e Lilut kevésbé szeretni azért, mert van egy kicsi, egy "új"? Mindenki nyugtatott, hogy a szeretet nem osztódik, hanem hatványozódik, és igazuk is lett, imádom mind a kettőt. Levi mindig azzal nyugtatott, hogy Daninak milyen jó lesz, őt már eggyel több ember fogja szeretni, hisz Lilu is itt lesz neki.

És tényleg így tűnt. Lilu várta, megszületett, imádta... Ha sírt, szaladt hozzá, énekelt neki, nyugtatta...

Aztán valamikor, valami megváltozott. Dani felállt, elindult, rombolt, nem tudott már Lilu mellette játszani, élni...

És mostanra nagyon csúnyán elmérgesedett a helyzet. Sok gyerekes oldalt olvasok, és a tesók mindenhol játszópajtások, társak, néha egy kis vita, de egyébként imádják egymást, a nagy babusgatja a kicsit, a kicsi felnéz a nagyra stb. Nálunk ez nem így van, nagyon nem. :(

Dani még próbálkozik. Megy a Liluhoz, játszana vele, de olyan falakba ütközik, hogy nem tud mást tenni, mint támadni, ütni... Mert hiába próbál kedves lenni Liluhoz, Lilu le se sz.rja. Egész addig átnéz rajta, amíg Dani bele nem köt, néha igazán csúnyán, pl fejbevágja egy legótoronnyal, favonattal, és hasonlók. Akkor persze jön az üvöltés Lilu részéről, de Dani célt ért, Lilu FIGYEL rá.

Lilut zavarja Dani. Nem kicsit, NAGYON. Látom a vigyort az arcán, mikor Dani sír, mert pl beütötte magát... Látom a vigyort, mikor Dani rosszaságot csinált, és megszidjuk... Látom csillogni a szemét, mikor Dani hisztis az utcán, és azt mondom neki, hogy "jó, akkor itt maradsz"... És Lilu örül(ne), hogy Danit az utcán hagyjuk... :-O És ez félelmetes... Mikor játszóházban voltunk, hazafelé azt mondta, hogy milyen jó, hogy Dani nem volt ott... :( mikor megyünk érte az oviba, és Dani csillogó szemmel-szeretettel rohan hozzá, rá se néz, eltolja magától... :( Szinte semmi kedvesség nincs benne az öccse felé. Dani néha próbál nyitni, de ez többnyire egyoldalú...

Nem mondhatom, hogy szeretnie KELL az öccsét, mert nem "kell", csak baromi jó lenne mindenkinek... "A legjobb ajándék, amit a gyerekemnek adhatok egy testvér"? Nálunk nem... :( Hiába mondom neki, hogy Dani csak játszani szeretne vele, közli, hogy ő meg nem akar játszani Danival. 4 éves, nem várhatom el tőle, hogy megértse, hogy Dani csak a figyelmét szertné...

Emellett látom, hogy milyen kedves pl Jojóval. Azért mert ő lány, vagy azért mert nem lakik velünk? vagy azért, mert ő még nem zavarja? Danival is ilyen kedves volt, amikor Dani ekkora volt...

Valamit valahol nagyon elrontottunk, és nem tudom, mi volt az, és azt se, hogy hogy lehetne jóvá tenni?! Nem akarok huszonsok évet várni, hogy egymásra találjanak! Fáj, hogy Lilu nem tud/akar Danival együtt élni...

Úgyhogy az sem valószínű, hogy hazamegyek Liluval kettesben. Nem akarom, hogy egy hétig egyke legyen, az egész család körülugrálja, hozzászokjon, visszajövünk, és még rosszabb lenne minden. Mert nem, nem hiszem, hogy hiáynozna neki az öccse, inkább baromira élvezné, hogy nincs ott. :( Ezt meg nem akarom megkockáztatni...

Rettenetesen fáj ez az egész, és nagyon jó lenne, ha valaki tudna tanácsot adni... Légyszi......... :((((((

Farsang

2012-02-22T14:45:00.000+01:00

Nagyjából gyógyultnak tekinthetem magunkat... Némi köhögés, némi orrfolyás még van, de a láz/hőemelkedés végre a múltté! :)

Hétfőn még itthon maradt Lilu, biztos ami biztos, de kedden volt A Farsang, nem szerettem volna, ha lemarad róla. Emlékeim szerint, oviban 1x, általános alsóban talán 2x sikerült részt vennem eme eseményen, valahogy MINDIG akkor voltam beteg... :(

Nem nagyon kértük ki Lilu véleményét, hogy mi is szeretne lenni, hisz fogalma sincs róla, hogy mi is ez, így Levivel ketten, nagy egyetértésben megszületett a döntés, miszerint Liluból cica, sőt! Mukicica lesz! :)

A farok Levi érdeme ( :)))))))) a macskajelmez farka... ;) ő szabta, varrta!), a smink, és a fül az enyém:

Itthon már hetekkel ezelőtt megkezdődtek a főpróbák, muszáj volt a sminket kipróbálnom. Kb 10 percig viselte el, aztán kérte, hogy mossuk le... Hétfő este felpróbálta a ruhákat, abban is 10 percet bírt. Ezek után izgatottam vártam a kedd reggelt, hogy egyáltalán az oviig elviseli-e magán a dologkat?

Szerencsére igen. Levi azt mesélte, hogy Lilu annyira izgatott lett az oviban, hogy elfelejtette felvenni a váltócipőjét, mezítláb beszaladt a csoportba... :) És még délben, mikor mentünk érte, is rajta volt a smink, a fül, a gatyó... És jól érezte magát! :) Én meg nagyon várom az ovis fényképeket, mert nekünk ez az összes, ami a cicalányról készült... :(

2012-02-18T11:57:00.000+01:00

Csütörtökre, a névnapjára sem lett jobban arany cicám. 38 feletti lázzal indította a napot, mesenézés, ágynyugalom...

Ahogy ment lejjebb a láza, úgy lett vidámabb, virgoncabb, lejött az ágyáról... :)

De nem evett semmit... :( Azóta se... Ez a harmadik nap, hogy alig tudunk valamit beleimádkozni. Ma Levi a kedvencét csinálta (mármint Liluét... Bár Levié is ez... :) resztelt csirkemáj :) ), remélem, ebből lecsúszik egy kevés...

Délután nem volt olyan nagyon nyűgös, úgyhogy gyorsan megköszöntöttük.

Sajnos utána ismét felment a láza, úgyhogy mehetett vissza az ágyikójába, mesét nézni, el is aludt aranyom... :(

Tegnap reggel már én is szenvedtem. :-S Tudtam, hogy nem úszom meg, tele a fejem, orrom, köhögök, a szokásos... És már értem, Lilu miért nem akar enni! Nincs íze semminek! A kávém olyan volt, mint a langyosvíz, a testápolóm szagtalan, tuti el fog tűnni a nagynehezen összekuporgatott 49-50 kilómból 1-2... :(((((

Estére Dani is belázasodott... De ő legalább nem nyűgös. Kicsit már Lilu is jobban van.

Ma reggel -eddig- senkinek nincs láza, csak hőemelkedése...

Levi még tartja a frontot.

2012-02-15T22:24:00.000+01:00

Lilu ma reggel a dokinál kezdett. Szerencsére nincs komoly baja, ettől függetlenül ilyen rosszul még soha nem volt az elmúlt közel 4 év alatt... :( Lázas, szeme-orra folyik, köhög, elesett, bágyadt, sirdogálós, mesétnézős... :( Úgy segítenék rajta, egész nap kérdezgettem, hogy mit tehetnék érte, de csak pityereg, neki sincs ötlete... :( De ma legalább Levi itthon volt, holnap viszont én leszek csak mind a kettővel...

Beteges, Valentin napos, háromgyerekes

2012-02-14T21:33:00.000+01:00

Vasárnap reggel Lilu köhögni kezdett... Tegnap este volt egy mini-minimális hőemelkedésecskéje, reggelre a kedve is pocsék volt, így itthon maradt. Láza nincs, köhög, folyik az orra-szeme... Csórikámnak nagyon durván könnyezik a szeme minden megfázásnál, olyan fura... Egyelőre hársfatea-belladonna kúrán van, de holnap lehet meglátogatják Levivel a doktornőt.

Így a reggel mesenézéssel indult, miközben kint hatalmas pelyhekben hullt a hó

A hóesés csak arra volt jó, hogy a felhőknek köszönhetően kicsit felmelegedjen a levegő, így a hó átváltott havasesőbe, majd esőbe, és el is olvadt minden. De legalább már plussz 2 fok van, igazán kellemesnek mondható :)

Délelőtt a gyerekekkel meglepetést készítettünk Levinek. A kedvenc mákos-almás sütijét.

Lillca segített kivágni és felragasztgatni a pálcákat, olyan ügyesen vág! :)

Hétvégén megbeszéltük Nettusékkal, hogy ma én vigyázok Jojóra, mivel ő is köhécsel, ezért Lilu megfázása nem okozott akadályt. Így ma délután, néhány óráig háromgyerekesként is kipróbálhattam magam. :) És, bár Levi azt mondta, hogy el tud majd jönni időben, ez nem így lett, Nettusék előbb visszaértek a dolgukról, minthogy Levi hazatalált volna, szegényem fél 7-re ért csak ide :(

Jojóval megismertettem a Becot, (csatos hordozó) határozottan tetszett neki! 3/4 órán keresztül onnan nézegetett... :) Még kenyeret is dagasztottunk így! :)

Levi, mikor hazajött, köszönt mindenkinek, a tűzhelyen lévő sütiszélekre felcsillant a szeme: "sütöttél sütit?" nem bírtuk ki röhögés nélkül... Az asztal kellős közepére volt odakészítve neki a tál, AZT nem vette észre, pedig körülötte ültünk... :)

- - - - - -

Egyébként meg ma 8 éve, hogy Levi először ment/jött Németországba, hosszabb időre dolgozni... Akkor Wolfsburg volt az uticél. Jó lenne egyszer megint elmenni oda, megnézni, ahol laktunk, és azt a sok dolgot, amit akkor kihagytunk, mondván, úgyis itt maradunk, ráérünk még... :)

Csajos nap

2012-02-11T19:51:00.001+01:00

Délelőtt is kettesben maradtunk Liluval kb két órára, akkor csak házimunkáztunk, de délután belevetettük magunkat a játszóházba! :) Lilunak nem akartam megmondani, hogy hova megyünk, de már reggel is a Mannkidu-t emlegette, és mikor mondtam, hogy megyünk valahova, ami meglepetés, meg volt róla győződve, hogy a játszóház az uticél... Hogy honnan tudta/érezte, azt nem tudom... :) Mindenesetre, ezek szerint jól kitaláltam, hogy mi a vágya... <3

2012-02-09T23:02:00.000+01:00

Kedden Lillcával muffint sütöttünk. Nemrég vettem szuper ételfestéket, gondoltam felturbózom kicsit a muffinokat, így szivárványsüti készült... :) (kb 5x annyi idő alatt, mintha simán megcsináltam volna...) Lilu vacsira kettőt megevett, pedig nem is sütis... :)

Ma meg végre nálunk is esett a hó, igaz még(?) nem mennyiség, se szánkózni, se hóembert építeni nem lehet belőle, de nagyon szép volt... (A meleg szobából nézni...)

Már olyan régóta szerettem volna kipróbálni a jégdíszeket! Karácsonykor készítettem is gyertyatartót, de pikkpakk elolvadt az erkélyen, túl meleg volt... :( Most viszont kiélhetném magam, csakhogy a harmadikon nem nagyon van fa/bokor, amire lehetne akasztgatni, az erkély felső rúdját meg Levi nem díjazta... :) Úgyhogy a ház előtti bokorra aggattuk a díszeket, remélem, senkinek nem fogja a szemét bántani... (Lilu amúgy kérdezte, hogy nemsokára lesz karácsony? Szegényt jól megzavartam a fadíszítéssel...)

Délutáni pillanatképek... :)

Ilyenkor, ezeket a képeket nézegetve annyira hihetetlen, hogy mennyire ki tudnak hozni a sodromból... Olyan kis tündibündinek tűnnek... :) Pedig nem azok... Főleg Lilu az, aki mostanában nagyon tépázza az idegeimet. Már mikor az oviból kijön, vágja a pofákat, ma hazafelé azt hiszem kétszer jött rá a hisztiroham, hangos, üvöltő sírással... MINDENEN képes bőgni... Nem sírni, hanem csak hiszisen bőgni... És nem tudom kezelni... :( Fogalmam sincs, hogy hogy lehetne leszoktatni róla?! Rövid távon használ, hogy nem figyelek rá, amíg így viselkedik, vagy megkédezem, hogy hol a tündibündi-Lilu, de a következő alkalommal megint jön a hisztis műbőgés-könnyekkel... Ez életkori sajátosság? Kinövi? MIKOR??? :)

Emellé jön a Danival való kárálása... a folyamatos "Dani NEEEEEEEEEM!" ami kb a torka környékéről jövő üvöltés... Dani meg persze ilyenkor csakazértis...

Ma összevesztek Lilu képzeletbeli laptopján... Ez már igazából vicces... :D

Szemgyulladás

2012-02-07T21:42:00.000+01:00

Daninak reggel fura volt a szeme, nem szokott ennyire váladékozni, sőt, igazság szerint egyáltalán nem szokott. Napközben olyan volt, mintha a nátha a szemén, könny helyett jönne... De nem vakarta, piros is csak kicsit volt. Mindenesetre elküldtem dokihoz. Antibiotikumos szemcseppet kapott, és szemgyulladás a diagnózis, ami ráadásul fertőző is, úgyhogy mondhatom le az eheti programjainkat... :( amíg váladékozik, napi ÖTSZÖR kell csöpögtetni a szemébe (nem tudom, hogy fog menni egyedül, ma 2x kapott, rendesen kétemberes a mutatvány... :( ) +1 napig. Remélem, hétvégére meggyógyul...

A kedve egyébként töretlen, nem fáj, vagy viszket neki szerencsére.

Kenyér

2012-02-05T21:53:00.001+01:00

Már nyáron is próbálkoztam a dologgal, akkor egy másik recepttel, de fogalmam sincs melyikkel, és, bár az eredmény jó volt, annyira azért nem, hogy hetente töbször is kenyeret süssek.

De ma ismét nekiálltam, ezúttal Via ajánlotta Viki kenyerét választottam.

2 óra alatt elkészült, Levi csak hümmögni és dünnyögni tudott, mikor megkóstolta, a 3/4-ét megettük vacsira... :) Azt hiszem, fogok még ilyet sütni! :)

- - - -

Ez meg egy kis extra, a két csibészről, akik ilyen jónak mutatják magukat:

Olyan aranyosak voltak, ahogy mondtam, hogy álljanak egymás mellé, Lilu már ölelte is át Danit, Dani meg már vigyorgott is... Még nem láttam őket ilyennek... :)

Most lett kész...

2012-02-03T23:23:00.001+01:00

...a "mesesüti" :)

Igazából szivárványos csiga volt a terv, de arra ez a recept sajnos alkalmatlan, nagyon törik... :(

De így is elégedett vagyok a végeredménnyel :)

2012-02-02T22:41:00.000+01:00

Tesóm szóvá tette, hogy régen írtam... Igaza van :) Úgyhogy most megint minden, ömlesztve...

Tegnap báboztam a gyerekeknek az edényfogó kesztyűvel, kérdeztem Lilutól, hogy ő ki? "Csapó Lilla", oké, fordultam Danihoz is, ő ki? "Hapó Nani" :-O Őszintén szólva meglepődtem... :) Persze megölelgettem mindkettőt, Lilut is, nehogy azt gondolja, ő nem olyan ügyes, mint az öccse, igaz, van köztük két év, de azért na... Ő még nem érti, hogy más az elvárás... ;) (sosem értette... Remélem, azért ez elmúlik...)

Lilu szörnyű korba lépett, nem tudom mi van vele, egyik nap sárkány, másik nap tündérkirálylány. Tegnap épp tündérke volt, mosolyogva jött ki az oviból, Daninak is megfogta a kezét, egész nap aranyos volt. Kedden is, és ma is sárkánykodott, lehajtott fejjel jött ki a csoportból, mosoly sehol, mindenen, MINDENEN!!! nyíg, sír, felesel, visít... Jajj... :( Nehezen viselem... :( Ma pl azon kezdett artikulálatlanul üvölteni, hogy nem tudta levenni a nadrágját... :-S

De azért vicces dolgokat is tud produkálni, pl mikor rohangáltak a konyhában, miközben Lilu kiabált, hogy "kapj el ha hazudsz! kapj el ha hazudsz!"... :)))) -de az is elhangzott már, a Toy Story-s Buzz után szabadon, hogy "az ÉTTEREMBE és tovább!" ezen én visítottam a nevetéstől... :$ :))))))

- - - - -

Kedden végre Nettusék átjöttek, már nagyon régen nem találkoztunk, hazaugrottak Mo-ra egy hétre, aztán kettő lett belőle, a mindenféle gördülékenyen intézhető papíroknak köszönhetően... Szóval végre itt voltak, és Rolit meg tudtuk köszönteni!

Roli sokat mozog olyan helyeken, ahol a sugárzás jelével találkozik, innen jött az ötlet, hogy egy "sugárzóan szép" tortát kapjon... :D

Jojó drágám hatalmasat nőtt, olyan kis okosan néz már, forgolódik, ficereg... A gyerekeim meg mindig meglepnek, hogy milyen szeretettel, kedvességgel fordulnak hozzá! Mind a ketten! Lilu mellékucorodik, és dumál neki (fura az én gügyögésemet visszahallani... :D) Dani meg osztogatja a "fufi"-kat (=puszi), simogatja...

Előkerült Dani Szent Katicája (ami eredetileg Lilu tulajdonát képezi, de most mindegy), ezzel lehetett mindig csalogatni, mikor videózni akartam a kúszását, mászását, Jojót is megbabonázta... :)

- - - - -

Lillcának ma volt az első szülinapi bulija! Amúgy mostanra már egész jóba lett Helenával... :)

Az asztalfőn, fehérben van az ünnepelt :)

Levi kísérte el, 2,5 órát voltak el kb, Liu az egyik anyukával egész sokat beszélgetett, Levi kérdezte utána, hogy milyen Lilu némete, meg lett dícsérve! :) Bár Lilu nem mesélt semmit, Levi szerint jól érezte magát... :)

------

Reggel meg egy nagyon rossz hírre ébredtem, Ildika barátnőm mégsem jön holnap, egy betegség ledöntötte a lábáról... Remélem, azért nem komoly, és idén még bepótoljuk a randit!!!! 2 éve nem találkoztunk... :(((((

50!!!!

2012-01-27T22:21:00.001+01:00

:))))

Nem is 50...

50,1!!!!!

Ennyit mértem az előbb a mérlegen! Utoljára 2010. november végén voltam ennyi, vagyis 14 hónapja. Akkor már nem annyira örültem, hogy a súlyom zuhanórepülésbe kezdett, egyébként meg sem álltam 46,3-ig (2011.04.24.). Hiába volt minden vérvizsgálat, nincs szervi bajom, egyszerűen csak fogyok, mert nincs időm, energiám, kedvem enni. A karácsonyi szünetben viszont megjött a kedvem, és ettem, és ettem, és ettem... :) Valószínű nagy szerepe van ebben a fogamzásgátlómnak is, ami a papírja szerint étvágyat csinál, dehát pont ezért kezdtem szedni! Szóval öröm, bódottá! 52-ig jó lenne eljutni! :)

Kínai horoszkóp

2012-01-26T16:54:00.003+01:00

Lilu:
A Patkány gyerekek könnyen nevelhetők. Gyengédséget gyengédséggel viszonoznak, ők azok, akik szeretnek szüleik ölébe bújni, hízelegni és jó bizonyítvánnyal örömet okozni. A szigorra makacssággal és duzzogással válaszolnak. Minden otthoni fenyítést azonnal kétszeresen továbbadnak kistestvérüknek, vagy gyengébb iskolatársuknak. Kényeztessük el kissé tehát a Patkány-gyereket, ezt szeretettel, ragaszkodással hálálja meg és minél kevesebbet szidjuk, annál több barátja lesz.

Félelmetes... :-O Igazi bújós kiscica, ezt már sokszor írtam róla. :) "A szigorra makacssággal, duzzogással válaszol"? Ezzel tud a legjobban kikészíteni! Mikor rászólok, és csípőre csapja a kezét, és olyan mérges fejet vág, hogy jé... "Minden otthoni fenyítést azonnal kétszeresen továbbadnak a kistestvérüknek"? Mondtam már, hogy többet kárál Danival, mint én?? :)
Én is ilyen voltam? :) Én is patkány vagyok...

Dani:
A Tigris-gyerekek vidámak, élénkek, tanulni nem szeretnek, de jó az eszük és ezért általában jó bizonyítványt hoznak haza az iskolából. A Tigrisek az örök tréfacsinálók, ezért osztálytársaik szeretik õket. Ha azonban valami nincs kedvükre, akkor könnyen dühbe gurulnak. Ilyenkor néha még verekednek is. A jó szóval nem sokat törõdnek, inkább példamutatással lehet hatni rájuk.

Vidám is, élénk is, az eszével sincs baj... De, "Ha valami nincs kedvükre, akkor könnyen dühbe gurulnak, ilyenkor verekednek is" Ennyi. Pontosan... :(

Levi és én:
A Kutya a Patkány legjobb barátja. Vita nélkül osztoznak meg a jövedelmen és a Kutya gondosan őrzi a Patkány otthonát.

A Patkány értékeli a Kutya becsületességét, hűségét és megpróbálja a szomorkodó Kutyát felvidítani. Ez sikerül is neki. Kapcsolatuk alapja még a házasságban is az igaz barátság. -mondtam már, hogy Levi a legjobb barátom? :)

Forrás: családinet

Most pedig írni fogok...

2012-01-25T15:27:00.000+01:00

...és bepótolok mindent, ami eddig kimaradt, szóval valószínűleg hosszú, és csapongó bejegyzés következik.. :)

Lilu a héten még nem volt oviban. Hétfőn itthon tartottuk, tegnap reggel Levi döntött úgy, hogy pihenjen még, ma meg biztos-ami-biztos alapon dokhoz mentünk. Igazából főleg Danit akartam orvoshoz küldeni (éjjel volt egy ugatós-kruppos köhögése, és reggel is +folyik az orra), de mivel Lilu 2 hónapja lázmentes tüdőgyusziban szenvedett, aminek egyetlen tünete a köhögés volt, jobbnak láttam, ha rá is ránéz a doki.
Eszméletlen büszke vagyok a gyerekeimre! :) Dani is, Lilu is nagyon ügyesen szerepeltek a doktorbácsinál! Dani is sóhajtozott, nagyon cuki volt! :) Szerencsére egyiknek sincs semmi baja, Lilu holnap mehet is oviba, nem is kaptak semmi gyógyszert. Pontosabban, anno Dani valami szirupot kapott a kruppjára a doktornőtől, akinél akkor voltak, Levivel húztuk is a szánkat, hogy hogy lehet egy fuldokló-köhögő-valószínűleg pánikoló gyerekbe belölnetni egy egész üveg szirupot??? Mert még csak nem is néhány mili kellett volna, ha kellett volna, hanem az EGÉSZ... Annyira azért már ismerem Danit, hogy kivitelezhetetlen lett volna. Szerencsére a doki is egyetértett, hogy a szirup nem szerencsés, így kúpot kaptunk, amit majd 2014-ben (mikor majd lejár) bontatlanul ki is fogunk dobni... ;)

A héten így hármasban töltjük a napjainket, és tök furcsa, hogy sokkal gördülékenyebben megy minden, mint amikor 4-en voltunk itthon. A gyerekek is kevesebbet ölik egymást... Azt nem mondom, hogy átváltoztak tündérbogarintyóvá, mert nem, de azért határozottan jobban viselik egymást, mint a karácsonyi szünetben.
Hétfőn pl ujjfestettünk...

Már korábban is megfigyeltem, hogy Lilu jobbra húz rajzolás közben, rákerestem, hogy mit is jelent? EZT (link) találtam. Ez alapján Lilu Apához kötődik jobban ( :( ), lendületes rajzolása erős érzelemnyilvánítást jelenthet, "A laza, puha, gömbölyű vonalak egy könnyen alkalmazkodó, nyitott, a szülők által befolyásolható természetről árulkodnak, míg a keményebb, hegyes és egyenes vonalak egy akaratos, gyakran öntörvényű, határozott, ezért nehezen irányítható természetről." Dani keményen, szálkásan, rányomva a ceruzát rajzol... Érdekes dolog ez, figyelgetem majd még őket :)

Lilu karácsonyra kapott vasalható gyöngyöket, nem is gondoltam volna, hogy ENNYIRE le fogja majd kötni! Harmadik napja pakolgatja rendületlenül, tegnap kellett vennem újat, mert a karácsonyiból már elfogyott a piros... :D (és meg is állapítottam, hogy mi a különbség a "márkás" és a "nemmárkás" között... :( nemmárkásat vettem, mert abban volt 6 extra lap, amire lehet pakolni a gyöngyöket, igenám, de olyan rövidek a tüskék, hogy lepotyog róla minden... :( De legalább a gyöngy olvad rendesen... :) )

Vasárnap Timikééket látogattuk meg (értsd: forgattuk fel a lakásukat... :D), most költöztek első közös albérletükbe, olyan jó volt kicsit nosztalgiázni, mikor mi voltunk ilyen ifjak, és a mi első KETTESBEN belakott albérletünk... Jajj, de rég is volt... :)

Nagyon szépen berendezkedtek, tetszik a lakás nagyon! :) Szerencsére alattuk egy üres lakás van, így nem kellett (annyit) visítani a srácokkal, hogy ne rohangáljanak, ne ugráljanak, ne hangoskodjanak, nem zavartak (annyira) senkit. Hozták a formájukat, az biztos...

Itt már kicsit lenyugodtak, Timike telefonján bowlingoztak... :)

Ez meg a ma délelőtti főzésünk. Konyhapulton üldögélve röhögőgörcsöztek... Aztán Danit levettem, Lilu fent maradt, fentről vágta a pofákat, Dani meg szó szerint fetrengett a földön a nevetéstől... Imádom az ilyen pillanatokat... :)

Németes szösszenetek

2012-01-23T18:47:00.000+01:00

Liluban azt hiszem bújkál valami... :( Láza (még?) nincs, de tegnap már könnyezett, és az orra is folyott. Mára jobb az orra kicsit, de most meg köhög. Így ma szabin volt, itthon maradt, nem ment oviba.
Délután "telefonált"
-Apa, felhívom a Michaelat! (Ő az óvónéni. Majd a telefonhoz fordult: ) Ich war krank...

:-O Tökéletes némettel "beteg voltam"... A múlt héten is meglepett minket egy múlt idejű német mondat rendeltetésszerű használatával... Annyira ügyes, úgy ragad rá a német! :)

...Danira is... Ő pénteken, mikor hisztirohamot kapott az ovi előtt, németül kiabált, "HILFE!!!!" csak hogy nehogy ne értse valaki is a közelünkben álló 5-10 szülőből...

A múltkor meg az egyik ovis anyuka vitt minket kocsival Danival az oviba! Ugyanis elkapott minket a jégdara-eső, (mikor elindultunk, még tök jó idő volt...) ő meg pont arra járt, és leszólított minket, hogy elvigyen-e? Én meg bátor voltam, és simán beszálltam mellé a kocsiba, és még csevegtünk is! ;) (ez persze erőteljes túlzás, a lényeg, hogy beszéltem! :) )

Tiramisu

2012-01-23T18:38:00.002+01:00

Valamikor 2-3 éve rákaptam a tiramisura. Próbálkoztam rendületlenül, aztán ehettem meg egyedül, Lilu még kicsi volt hozzá, Levinek meg nem tetszett az állaga - kanállal kellett kinyalogatnom a jémaiból, az istenért nem akart vágható-tiramisu állagú lenni. Fel is adtam a dolgot, ha nagyon kívántam, inkább megvettem a boltit. De azért piszkálta a csőrömet rendesen... Egészen a múlt hétig, mikor összeszedtem minden tudásomat, és bátorságomat, és ismét nekiálltam. Jó ötlet volt! :) Tökkkkkkkéletes lett! ;) (igaz, nem kávéval csináltam, hanem kakaóval, köszönöm, nem kell, hogy a gyerekek még ennél is jobban pörögjenek... ;) ) És már azt is tudom, hogy hol rontottam el! Nem lett volna szabad robotgéppel kevernem a tojáshabot a többi krémbe... :$
A gyerekeknek is nagyon ízlik igaz ők, inkább valami "piramisu"-nak hívják, a piramosnak mégiscsak több értelme van... :)
1 nap alatt elfogyott a hatalmas adagnyi, és egy héten belül a másodikat készítettem ma, szerintem ez sem lesz hosszú életű... ;)

Azért ilyenek is tudnak lenni...

2012-01-20T15:42:00.001+01:00

Megvagyunk

2012-01-19T09:33:00.001+01:00

Élünk, virulunk, alapvetően minden oké, mégsincs kedvem írni... Mert csak panaszkodni tudnék, azt meg nem akarok, mert nem csak rossz dolgok vannak, csak eltörpül egy kedves szó, egy kedves mosoly a többi mellett... :(
Írhatnék felborult, és MÉG ROSSZABB alvási szokásokról, írhatnék harapásokról, de ezekről most nem akarok... :(

Lilu megkapta élete első szülinapi buli meghívóját! 2-án bulizni megy! :) Egy tündéri aranyos kislánynak lesz a harmadik szülinapja, és ő Lilut választotta az egyik vendégnek. :) Én, vagyis mi, Levivel, kicsit furcsálljuk a dolgot, ugyanis Lilutól már többször kérdeztem, hogy barátnője-e Helena, szoktak-e együtt játszani, de mindig nemmel felelt, sőt, ő volt az a kislány, aki alól egyszer kihúzta a széket, mert mellé akart ülni, de az a Sophie helye... :$ Szóval kíváncsi leszek, hogy milyen lesz a buli! :)

Én meg már mennék nagyon haza, de még mindig nem merem Danit itthon hagyni. Nem akarom úgy itthon hagyni, hogy kifulladáig játszon Levivel éjjel (éjfélig kb), és úgy aludjon el, mert egy hét alatt tuti hozzászokna. Utána meg nem lenne jobb senkinek, hogy bár nem cicizik, de éjfélig fent van. És abban sem vagyok biztos, hogy nem fogadna azzal, ha egy hét után visszajönnék, hogy "Nani ciciz!"... Sőt... Tutibiztos, hogy ezze várna...

Viszont, már csak 2 hét, és jön Ildikám!!!! :) Már nagyon várom!!!! :)

Csupán kíváncsiságból...

2012-01-13T14:46:00.001+01:00

Apukámon kívűl megosztotta még valaki az almás bejegyzést Facebook-on? Miért nem látom, hogy ki volt? Tud valaki segíteni, hogy hogyan láthatnám? Köszi! :D

Lilu végre újból rajzol

2012-01-12T14:31:00.001+01:00

1 évesen kapott először ceruzát a kezébe, és már akkor profin fogta, midnenféle tanítgatás nélkül. Gyorsan megtanult perecet, és karikát rajzolni is. Aztán színezni kezdett, 2 évesen vonaltól-vonalig színezett, és a Mamival mindenkinek szemüveget rajzoltak :)
Majd jött Dani, aki gyorsan kúszott-mászott-pakolt-rámolt-támadott, így Lilu már nem tudott rajzolni... :( Ha rajzolt is, az is fura volt. Elkezdett rajzolni, pl emberkét, aztán egy idő után mérges lett, vagy nem tudom mi kattant be a buksijában, de összefirkálta az egészet, közölte, hogy beteg az emberke, és ennyi. :(
De most talán végre megtört a jég! Újból rajzol, és nem firkál! És én olyan nagyon örülök!

Danit elveszítettük a boltban, és ott kiabál, hogy "Hilfe! Segítsen valaki!" /Egyébként meg mindenkin bugyi van, a legnagyobb én vagyok, a mellettem lévő eredetileg Lilu vol, a legkisebb meg Dani, de végül azt hiszem Levi van mellettem, és Lilu a legkisebb, Dani meg ugye a boltban kiabál... Ja?! a boltban egy csiga is van, de az csak véletlenül keült oda, mert nem fogott a filc, és a fejből csiga lett :D/

Részlet a rajzból : "a gummistiefel-es katicabogár mászik fel Anya haján" (gumicsizmás :) )

Ez meg a mai önarcképe az oviból, hajjal, szempillával...

Azért remélem, hamarosan lesz majd olyan családi kép is, amin mind a négyen rajta vagyunk, és nem veszítünk el senkit... :( Kicsit (??) fáj, hogy Dana ennyire kívülre került... Az egyetlen ami megnyugtat, hogy végig variálta, hogy ki kicsoda, és eredetileg Dani a picike emberke volt, és Levi hiányzott. Hmm... így sem sokkal jobb... De tételezzük fel, hogy Levi dolgozott... ;)

"Ártuá"

2012-01-10T17:49:00.002+01:00

Végignyálaztuk az összes fényképet, ami ovis körökben általunk készítetett ( :D), és megvan a kislegény!

Martin/Márton napi felvonuláson készült a kép, a műsoron egymás mellett álltak... :)

És ma is együtt játszottak, ma kutyás-macskásat, Artur volt a kutya, Lilu a cica, de "nem veszekedtek, csak barátkoztak!"-Lilu szerint :)

Lilu férje

2012-01-10T11:42:00.005+01:00

Régóta beszélgetünk már a családi kapcsolatokról, ki kinek a kije, ki az Apa Anyukája, az Anya "kistesója", Apa felesége, Anya férje...

Mostanában sokat foglalkoztatja ez a férj dolog. Volt, hogy azt mondta, hogy ha nagy lesz, a Dani lesz a férje... :) Hétvégén, mikor Levi szerelt, elmeséltem Lilunak, milyen férjet válaszon magának :) (nevettesse meg, legyen kedves, tudjon szerelni, főzni, szeresse a gyerekeket, és persze őt is...)

Tegnap este megint előjött a dolog. Nem semmi asszociációnk van ám! Onnan indult, hogy "menjünk nyaralni"... :D Menjünk Horváto-ba, ott úgyis olyan kicsi volt Lilu, Dani meg még csak zigóta korában volt ott... Vagy menjünk Olaszországba, ott még csak egyszer voltunk. Lilu: "én is ott voltam?" E:"nem, akkor még csak a szívünkben voltál... (Levinek: milyen furcsa, Velencében még csak egy kósza gondolat se volt Lilu, egy héttel később meg teljesen tudatosan meghívtuk...)" Lilu: "nekem is a szívemben van a kisbabám!" Erre mondtuk neki, hogy jó helyen van még ott, majd ha nagy lesz, átmegy a pocakjába, de kell ehhez egy férj is... Előbb lesz majd egy fiúja... Lilu:"igen, lesz majd egy fiúm, és együtt fogok vele aludni!" na itt ÉN jöttem zavarba, és el is pirultam... :D E:"és mit fogsz csinálni a fiúddal?" L."Hát együtt fogunk aludni! És nem fogok átmenni hozzátok éjjel!" (Meg is nyugodtam, hogy a fiújával való együtt alváson, TÉNYLEG az ALVÁST érti! :D) Azt azért megbeszéltük, hogy átjöhet majd hozzánk, de akkor már nem velünk fog lakni, és én leszek majd a kisbabájának a nagymamája...

Fürdés után megint visszatértünk a témára... "Anya, lehet, hogy az Ártuá lesz a férjem..." (Ártuá egyébként ARTUR... És erre csupán 2 hónapja jöttem rá, mikor megkaptuk a csoportnévsort, és próbáltam beazonosítani a gyerekek nevét kiejtés alpján... Nem könnyű a magyar agyamat a neveknél átállítani német kiejtésre! pl Beate, nem Beáta, hanem "Biáté" :) Meg ugye Helena, sem Heléna, hanem "Helenááá"...) Na, szóval Artur... "miket szoktál Arturral csinálni?" L.: "cowboyosat játszunk!" E."És azt hogy?" L.:"hát az Ártuá mindig lelő engem, aztán mondja, hogy noch mal steht auf, és megint lelő..."
...szép is az ovis szerelem... :))))))

Meg kell ma néznem magamnak ezt az Artur gyereket... ;)

(Kicsit vissza a tegnap esti fürdéshez! Lilu kb 8 hónapos kora óta ÜVÖLT hajmosás közben, igazság szerint már csak megszokásból... Múlt héten választott egy Hupikék Törpikés sampont, és azt ígérte, hogy csak kicsit fog sírni... Ennek ellenére EGYÁLTALÁN nem sírt!!! Utána mondta is "Látod Anya, mondtam én, hogy nem fogok sírni..." E:"mondhattad volna korábban is, hogy vegyünk törpikés sampont..." L:"de most már nem sírok! elfogyott a sírásom!" :) Remélem, nem csak az újdonság varázsa miatt nem sírt...)

Az alma nem esett messze a fájától...

2012-01-06T22:04:00.001+01:00

:-D

Dani énekel

2012-01-06T19:31:00.002+01:00

Tegnap esti szösszenet:

"Bóbita, Bóbita ámosz...
Nani isz..." :)

(=Bóbita Bóbita álmos/Dani is)

(annyira tisztán ejti a Bóbitát, hogy csak lestem... :-O)

Egyébként tegnap este tényleg álmos volt, játszóházban rohangáltunk, másztunk, kúsztunk, csúsztunk 3 órán keresztül. Ezek után ugye az lenne a normális, hogy mindkét gyerek kidőlt, és aludt reggelig egy nyikk nélkül?! Nos, Dani éjfélig 2x kelt (fél 10-től), Lilu 1-kor akart először közénk bújni... Mit kell velük tenni, hogy elfáradjanak, de ne pörögjenek túl?! :)

Amúgy, ha már alvás, Dani már nem a nappaliban alszik el, hanem az emeletes ágy aljában, amit eddig kiskuckónak használtunk. Köszi a tippet Cucka... ;) Eddig valahogy eszembe se jutott, hogy azt a részt ágynak használjuk... :$ :D Úgyhogy a babaágy szétszerelve várja, hogy lekerüljön a pincébe, és néhány év múlva új lakót kapjon... ;) Dani teljesen kétségbe esett, hogy "szétszette Apa Nani ágyát! szétszette! Nem szétszedni ágyat! Naniéééé! Enyim!" Pedig szeptemberben aludt benne utoljára...
Hatalmas sikerekről nem tudok beszámolni, ami előny, hogy legalább egy szobában alszanak... TUDOM, hogy lesz ez még jobb is! És majd mindegyik alszik az ágyában nyugiban, reggelig... Én meg majd unatkozom... :) vagy én is aludni fogok?? ;)

Rosszaságok

2012-01-04T15:05:00.000+01:00

Annyi poszt van a fejemben, de megint nincs kedvem írni, meg fogalmazni, meg ilyenek. Főleg nincs kedvem a -nemtúljó- dolgokról írni. De azok is mi vagyunk, vagyis Levi+én JÓK vagyunk, ellenben a srácok... :-O

Valami ördög bújt beléjük azt hiszem... :( Vagy egymás agyára mentek? az is lehet... :( Dani határozottan _rossz_ :( Üt, vág, harap, süket, és közben röhög... Tökéletesen tisztába van azzal, hogy amit éppen csinál, az tiltólistás, és nem szabad, és mérgesek leszünk, de kinevet minket, és csinálja... Ha rászólunk, földhözvágja a dolgokat, vagy megüt. Mindenkit. :( És nem igazán tudom, hogy hogyan lehetne kezelni, leszerelni? Gondolom a figyelemfelkeltés, és a kizárólagos figyelem a célja, de ez a mód...?! Bosszantó, elkeserítő, és kilátástalan... :( Levinek tegnap lett elege, kislegény kapott is egy pohár vizet a fejére... :( Egyelőre hatásosnak tűnik a dolog, ma elég volt megemlíteni a vizet, máris abbahagyta a rosszaságot. Nagyon nem vagyok híve az ilyen dolgoknak, de ha máshogy nem megy, valahogy MUSZÁJ rá hatni, mert a fejünkre nő... És nem akarom, hogy ő legyen a "rosszgyerek" az oviban, a játszin, akárhol... :(

Lilu meg kárál Danival. Kiabál vele, kiosztja, és nagyon naaaaagyon kárörvendő... :( Ha a Dani rosszaságot csinál, és leszúrást kap, ő örül, és hajtogatja, hogy ő most (! :D) nem volt rossz, csak a Dani, és a Dani szégyenlje magát... Komolyan élvezi... :( Ha a Dani nekiáll valamivel egyedül szöszölni, már megy is oda, hogy az az övé, veszi el tőle, tépi ki a kezéből, és torka szakadtából ORDÍT, hogy "ez az enyéééééém!!!!"...

Azt hiszem, kicsit el vannak szokva egymás társaságától.
Bár, ha rosszaságról, csibészségről van szó, akor hatalmas az egyetértés. Imádnak együtt ugrálni pl a kanapén... Nekem meg ettől őszül a hajam, mert ismerem Danit, TUDOM, hogy le fog esni, és nem önbeteljesítő jóslat miatt, hanem mert tudom milyen kis kuka... :( Szóval a kanapén-ágyon ugrálás nem lehet program! Marad a földön ugrálás... De azt meg a dübögés miatt nem enegdjük... szegények, komolyan sajnálom őket, a napi 1000 "NEM" miatt... :(

Kíváncsi vagyok, a jövő heti ovikezdés menniyre fogja megváltoztatni a magatartásukat?!

Szilveszter

2012-01-04T14:29:00.000+01:00

31-én reggel hazamentek Anyósék, mi persze visszafeküdtünk... :) Délután meg jöttek Nettusék. :)

...és én már megint elszámoltam magam a sütikkel... :( Csináltam pogit, kekszszalámit, tortát, volt még bejgli is, és persze chips, ropi, miegymás. Természetesen amiket készítettem mind megmaradt... :(

Dani egy icipicit pihent úgy 10 körül, de felpetárdázták, úgyhogy ő is fent volt éjfélkor. Lilunál ez nem is volt kérdés, hogy bírni fogja-e... :) Ő eddig minden szilveszterén megvárta az éjfélt... :)

Koccintásra várva :)

Csipet csapat

Éjfélkor koccintottunk, Himnuszt énekeltünk, felöltöztünk, és lementünk "üzijáték"-ot (by Dani) nézni. Jojó drágám az éjfélt még megvárta, de 0:03-kor kb már aludt is... :) Így Nettus nem tudott velünk tartani.

Roli és Levi lődöztek néhány rakétát, Lilu is, Dani is nagyon élvezték.
Fél 1 körül feljöttünk, virslivacsi, majd Lilut és Danit elvittük aldni, bár ők nem panaszkodtak fáradtságra. :)

Mi még egy kicsit gyerekmentesen wii-ztünk, beszélgettünk, fél 3-ig fent voltunk.

Jól indult az idei évünk! :)

Pótlás

2012-01-02T10:49:00.000+01:00

...ott hagytam félbe, hogy megérkezett Levi kishúga és Anyukája 25-én éjjel...

Ha vendégeink vannak, mostanában kiköltözünk a nappaliba, és ott alszunk. Tekintve, hogy Lilu majdnem minden éjjel-reggel megjelenik közöttünk, igazából kényelmesebb is, mint a hálószobánk. 25-én éjjel is megjelent Lilu, és én balga, elárultam neki, hogy a Mamáék már a hálóban alszanak. Persze Lilunak esze ágában sem volt ezek után elaludnia, hajnali FÉL HÁROMKOR közölte, hogy már világos van, reggel van, keljünk fel... Nem keltünk... :D Valahogy sikerült alvásra bírnunk... :)

Dani, mikor reggel felkelt, és nagy lendülettel kiment a konyhába, rendesen meglepődött, hátraarcot csinált, és bújt Levi lábához, ugyanis a konyhába várta Julcsi és Mama... :) Persze gyorsan feloldódott, de édesem ugyanúgy meglepődött, mint két nappal korábban a karácsonyfától... :)

Ismét Angyalkáztunk, ezúttal kócosan, álmosan... :)

Kicsi kócos-kómás :)

Mama és Julcsi "Hópepe" mézeskalácsot készített

Julcsi ajándékát állítgatják

A 26-ánk csendesen telt, Márti Mami, és Julcsi levitte a gyerekeket sétálni egy kicsit, nem is nagyon tudtunk mit kezdeni magunkkal addig Levivel, fura volt... :D Úgyhogy fényképeket nézegettünk FB-on... :D

27-én aktiváltuk magunkat, átmentünk villamossal Ludwigshafenbe, hátha áll még az óriáskerék. Szerencsénk volt, ott volt még! Mama+Julcsi+Lilu mentek egy kört, Levi addig Danizott, én meg plázáztam... :) (van ott egy bolt, ami alapból is megehetősen olcsó, most meg leárazások voltak... tizenpár euróért vettem egy leggingset, egy garbót, egy hosszú ujjú pólót, és egy kötött pulcsit... :D)

28-án ismét itthon ülősre vettük a programot, Márti Mami sütött nekünk 6 rúd bejglit, majd ismét csak a gyerekek mentek le sétálni a Mamával.

29-én meg gondoltunk egy merészet, és vonattal elmentünk Heidelbergbe, kastélyt nézni. Meglepően jól viselték a gyerekek az utazást! Bár, eleinte a babakocsi csak nyűg volt, Dani nem volt hajlandó beleülni, Lilu akart volna, de azt meg én nem szerettem volna...

Vonaton

A ledőlt toronynál

Heidelberg

Körbejártuk a kastélyt, bejglit ettünk (vittük :D), Heidelberget is bejártuk, nagyon nagyot csavarogtunk.

30-án Levi elvitte Danit és a Mamát bevásárolni, és meg a lányokkal itthon maradtam. Én főztem, pakolgattam, ők meg bujócskáztak, "hideg-melegeztek", sárkányosat játszottak... :D

31-én hajnalban hazamentek a vendégeink... :( Nagyon örülök, hogy itt voltak! Szeretem, ha van nálunk valaki! :) Ők meg már 3 éve nem jártak nálunk... Idén, Após kivételével, az összes legközelebbi rokonunk meglátogatott minket, remélem, ebből rendszer lesz! (Persze Apóssal kiegészülve! :D)

Olyan jó volt látni-hallani, ahogy a gyerekek játszottak Julcsival és Mamával! Dani olyan édesen mondta, hogy "Mama segitsz!" :)

Köszönjük, hogy itt voltatok! :)

SK rajzszegek

2011-12-28T18:22:00.001+01:00

Hozzávalók:
-üvegkavics
-ragasztó
-csillámpor
-lakk
-rajzszeg

Az üvegkavics hátát be kell ragasztózni, rászórni a csillámport, hagyni kell megszáradni, majd lehet lakkozni! Ha a lakk is megszáradt, rá kell ragasztani a rajzszegeket, és már kész is! :) Nekem tetszik... :)

Karácsony

2011-12-27T00:48:00.000+01:00

kivételesen már 23-án nekiálltunk A Nagy Készülődésnek, Levinek össze kellett szerelnie a kiskonyhát is, és az óriásdarut is, nem akartam, hogy a szenteste kopácsolással teljen, és ne tudják a kicsik mostazonnalrögtön élvezni az ajándékokat.
Éjjel a fát is feldíszítettem, míg Levi a szaloncukrokat fűzte, szeretem az ilyen pillanatokat... :)

24-én már nem sok dolgunk maradt, még egy utolsó utáni gyors porszívózás a nappaliban, ebéd, szuszmák a csibéknek, szépruha, és jöhettek az angyalkák.

Dani hipercuki volt, ahogy kinyílt a nappaliajtó, megtorpant, és legszívesebben elszaladt volna, úgy meglepődött a "tatáfa" (=karácsonyfa) látványától... :)

Elénekeltük a Kiskarácsony, nagykarácsonyt, majd jöhetett a bontogatás...

Kiskarácsony...

Nagyon élvezte a papírtépést :D

Dani is :)

Igazság szerint Levivel megállapítottuk, hogy jövőre nagyjából kettő darabban fogjuk maximalizálni az ajándékok számát, mert annyi éppen elég lett volna... Na a gyerekek természetesen nem panaszkodtak! :) Azt hiszem, minden ajándék telitalálat volt, együtt főzőcskéznek (nem a legnagyobb egyetértésben, az igaz, de EGYÜTT... :D), Dani meg imádja a Lamborghini-t tologatni...

Este még egy picit beszélgettünk a szüleimmel Skype-on, ha már élőben nem tudunk találkozni... :( Másnap, a képeiket nézve megint rámtört, a dejólettvolnaottlenni érzés... :(

25-én Nettusékat vártuk ebédre, kicsit megcsúsztunk a készülődéssel, de csak magunkat nem tudtuk 100%-osan rendbe tenni (Levi még játszósban volt, én meg épp sminkeltem, mikor megjöttek, Liluval sem jutottam el odáig, hogy megfésüljem...), a kaja főtt, sült, rotyogott... :) Levi első halászleve igazán nagyon finomra sikeredett, és húslevessel készültem, volt petrezselymes krumpli, zöldségköret, pároltkáposzta, és gesztenyés pulyka. Meg persze sütik is... :)

Ebéd után szusszantunk egyet, majd mikor kisDaninak eszébe jutott, hogy ő ilyenkor cicizni szokott, és nyüsszögni kezdett, kiderült, hogy az angyalkák hoztak MÉG ajándékot! :) (Lilu meg is jegyezte, hogy "megint ajándékok! Ezek az angyalkák..." :) ) Ezzel sikerült is Dani gondolatait másik mederbe terelgetni... ;) A nappaliba érve azonnal nekiestek volna a csomagoknak, mikor Levinek eszébe jutott, hogy még nem is énekeltünk! Úgyhogy ismét elhangzott a Kiskarácsony nagykarácsony... :)

Dana már nem bírt maával, minden csomagot ki akart bontani, de bontogatás helyett postást játszott, kioszthatta mindenkinek a csomagját. Nettus kezdte:

Hűtőmágnesek

Fülbevalók

úgy láttam, tényleg tetszett neki, amiket csináltam! :)

Kíváncsiak a kisCsapók

Apának segítség kellett a csomagbontáshoz

Gravírozott Zippo

Dani már megint cipekedik :)

Ezt végre kibonthatta! :)

Nínó csapat: mentő, tűzoltó, rendőr... És még rendőrállomás is volt hozzá!

Én újabb pöttyös cuccal gazdagítottam a gyűjteményemet :)

Nettus és Roli + az edénykészlet :)

Jojó drágám kimaradt a bontogatásból, Apukája Álomföldre ringatta... :)

Nettussal meg annyira egy rugóra jár az agyunk, hogy mi is, ők is kasszát vettünk Lilunak... :) De ahol két gyerek van, ott elfér két egyforma típusú játék...:

Nagyon jó volt, hogy itt voltak, nagyon jól éreztük magunkat! Nagyon szeretek készülődni, vendéeket várni-fogadni, és szerintem jól sikerült ez a nap!

Az este zárásaként pedig megérkezett Julcsi és Márti Mami, úgyhogy szerintem a következő napokban sem fogunk unatkozni... :) De ez már egy másik bejegyzés lesz...

Karácsonyi "barátságfüzet"

2011-12-24T08:20:00.000+01:00

Viánál találtam...

1. Csomagolópapír vagy ajándéktasak?

Csomagolópapír

2. Igazi vagy műfenyő?

Igazából igazi... De már évek óta műfenyőnk van. Jövőre viszont azt hiszem ismét igazi lesz, méghozzá orbitális nagy! :)

3. Mikor díszíted fel a fát?

Idén volt először, hogy már 23-án este, eddig mindig 24-én díszítettünk

4. Mikor bontod le a fát?

Január elején.

5. Szereted a tojáslikőrt?

Nem tudom... :D

6. Kedvenc ajándékod amit gyerekként kaptál?

valamikor általános iskolás koromban kaptam egy hátizsákot. Bár nem olyan, volt, amit eredetileg szerettem volna, mégis hiperboldog voltam, egész este a hátamon volt, ha engedték volna, tuti azzal mentem volna aludni :)

7. Van ‘Betlehemed’?

Nincs.

8. Kinek a legnehezebb ajándékot venni?

Levinek. De idén azt hiszem sikerült jókat kitalálnom! :)

9. Kinek a legkönnyebb ajándékot venni?

Lilunak

10. Legrosszabb Karácsonyi ajándékod?

Nem ajándék, olyanra nem emlékszem, de a legrosszabb emlék-élmény, azt hiszem amúgy pont a hátizsákos karácsonykor történt, elrontottuk Apusommal a gyomrunkat, ő rosszabbul volt, mint én, de én is fetrengtem (a hátizsákkal a hátamon :D), és nem tudtam enni Mamikám sütijeiből, annyira fájt a hasam...

11. Elektronikus vagy postai képeslap?

Minden évben küldök "simát", de emilt is fogok

12. Kedvenc karácsonyi film?

Nincs

13. Mikor kezdesz vásárolni?

november vége kb

14. Ajándékoztál már tovább karácsonyi ajándékot?

Nem.

15. Kedvenc karácsonyi étel?

Mamikám mézes sütije...

16. Elutazol karácsonykor vagy otthon maradsz?

Maradunk itthon, hozzánk jönnek majd a vendégek :)

17. Csillag vagy angyalka csúcsdíszed van?

Egyik sem. Hosszúkás izénk van

18. Mikor nyitod ki az ajándékodat?

Délután. Megszólal a zene, bemegyünk a szobába, énekelünk egyet, elégetünk néhány csillagszórót, és utána

19. Legidegesítőbb dolog ebben az időszakban?

Összeszervezni mindent

Karácsony

2011-12-23T22:37:00.001+01:00

Meglepően jól állunk! Levi épp szaloncukrot kötöz, én (amint Danit visszaszállítmányozom Álomföldre...) díszítem a fát, Levi első halászleve paszírozásra vár, a fő ajándékok összeszerelve várják a holnapi leleplezést, minden ajándék becsomagolva... (a holnapiak... vasárnapra még van dolgunk... :) )

Nem fogunk holnap délelőtt sem unatkozni, de azt hiszem, nem lesz kapkodás... :)

Délután ezt hallgattam:

...és nagyon rámtört, hogy eszméletlenül hiányoznak a szüleim, nagyszüleim... :( Ez már a 8. "felnőtt" karácsonyom, és a harmadik, mikor másnap sem találkozunk, csak skype-on. Hiányoznak... Nagyon!!!! Hiányzik, hogy 26-án együtt átsétáljunk a nagyszüleimhez, finomat ebédeljünk, ott is angyalkázzunk, sütit ~~zabáljunk~~ majszoljunk, együtt legyünk... Aztán szánkóval hazavigyük az ajándékokat... :) (szerintem amúgy ilyen 16 év alatt -míg Győrben laktunk- kb 1-2x volt... :) Mármint, hogy szánkóval menjünk, de az olyan jóóóóó volt! :) )

Mindegyikőtöknek nagyon boldog, békés, vidám, nevetős karácsonyt kívánok!!!! Köszönöm, hogy itt vagytok!!! :)

Lilu aláír

2011-12-21T22:07:00.001+01:00

Azt hiszem, már mindenkihez megérkezett a képeslapunk, úgyhogy nem lövök le poént, ha itt is negmutatom :)
Lilu és Dani ujjfestettek néhány lapot, abból vágtam háromszögeket, ezek lettek a fenyőfák, majd Lilu aláírta az összes képeslapot. Alulról kezdte, az első néhányat teljesen fejből írta, utána leírtam neki egy cetlire, onnan másolt párat, majd egyedül, cetlinézés nélkül írt... Azóta amúgy többször is aláírja a rajzait... :)

Még mindig hó :)

2011-12-20T10:01:00.001+01:00

Ho ho hó...

2011-12-20T08:38:00.001+01:00

Ma reggelre nálunk is leesett...

Linzer

2011-12-19T22:43:00.001+01:00

Életem első linzerjein is túl vagyok! :)
Tervben van még egy adag mézes zserbó és egy adag sima zserbó is...

Ludwigshafen

2011-12-18T21:07:00.005+01:00

Tegnap végre ellátogattunk négyesben egy karácsonyi vásárba. Eredetileg a mannheimi volt a terv, de a villamoson mégis inkább Ludwigshafen mellett döntöttünk, nem bántuk meg! :) Óriáskerekeztünk, palacsintáztunk, gesztenyéztünk, vásárolgattunk, majd hazavillamosoztunk... Nagyon jó kis délután volt!

"otta óákeé!" =ott az óriáskerék :)

Rhein Galerie fentről

Gyönyörű volt a kilátás, csak nagyon fújt fent a szél. Dani rendesen hozzásimult Levihez, de azért azt hiszem, mindegyikünknek tetszett. :) Lilu azóta már több óriáskereket is rajzolt itthon ;)

(azt hiszem, Dijánál láttam hasonló családi fotót, sorry, de annyira tetszett, muszáj volt lekoppintanom... :$ és így végre van négyünkről fotó! :D)

Lilu itt esett le a padról tavaly nyáron. Még most is emlegette...

Ma délután meg csörgött Levi telefonja, Anyukája hívta. Én ilyenkor mindig megijedek, mert gyakorlatilag soha nem hív minket senki, és mindig azt gondolom, hogy valami baj történt... De szerencsére ilyenről szó sincs, csupán azt kérdezték, hogy meglátogathatnak-e minket karácsonykor?! :))))))) 25-én éjjel érkeznek, és 31-én reggel mennek haza! Nagyon várom!!! :) 3 éve nem voltak nálunk... Ja? Nem teljes létszámmal jönnek, csak sóginőm és Anyósom jön. :) Már csak 1 hét, és itt lesznek! :) Nagyon eseménydús karácsonyunk lesz, mióta itt élünk, azóta erre vágytam... Gyerekekkel, együtt, nyugiban itthon, de mégis társaságban, pörgősen. Idén ebben nem lesz hiány! :) 24-én négyesben leszünk, 25-én Nettusék jönnek, este Anyósék, a többi még képlékeny, de van benne még néhány ebédmeghívás... :)

Levi hétfőn kedden még dolgozik, a szerda kérdéses, de utána itthon lesz! És csak január 9-én megy legközelebb! :)

Ajándékokkal egész jól állunk, még néhány apróság van hátra. Levi megint elkezdte a húzásomat, naponta hallgatom, hogy hú, milyen jót talált ki nekem, tizenhuszon éve ilyet szeretnék, de úgyse fogom kitalálni, jajj, Julcsinak is hogy fog tetszeni?! Meg a gyerekeknek is... Meg neki is igazából... És nekem temészetesen fogggggggalmam sincs, hogy miről beszél... :)

Tegnap végre ellátogattunk négyesben egy karácsonyi várásba. Eredetileg a mannheimi volt a terv, de a villamoson mégis inkább Ludwigshafen mellett döntöttünk, nem bántuk meg! :) Óriáskerekeztünk, palacsintáztunk, gesztenyéztünk, vásárolgattunk, majd hazavillamosoztunk... Nagyon jó kis délután volt!

Életem első...

2011-12-15T12:34:00.001+01:00

...mézeskalács házai! :)
Mióta Németo-ban lakunk minden évben sütök mézeskalácsot (otthon sose, nem is volt szokás nálunk, volt helyette rengeteg más...), mindig terveztem, hogy házikó is lesz, tavaly már eljutottam addig, hogy megsütöttem a falakat+a tetőt, de az összeállítás-díszítés elmaradt...
Most is 2-3 hét eltelt a sütés és az építés között, de legalább megvan! Tegnap Liluval ezt ügyeskedtük:

Gyorsan csak...

2011-12-14T10:10:00.004+01:00

Két kép az elmúlt két napról...

Hétfő:

Dani fogta magát, megkereste Levi csavarhúzó készletét, kibontotta, majd nekiállt szerelni... Igazi, ízig vérig férfi... :D

Kedd:

Keresett egy mesekönyvet (Bartos Erika: Zakatoló), felmászott a hintaszékbe, és olvasott... A morcosság nekem szól, amiért fényképeztem... :)

Tervenk szerint a hintaszék ismét visszaköltözik még karácsony előtt a pincébe, helyhiány miatt (és azért is, mert Lilu megint abban alszik délutánonként.... Este nagyon rendes, csak addig üldögél benne, amíg szórakoztatja magát, énekel, olvas, dumál, majd visszamászik az ágyára...), de így, hogy Dani is abban olvasgat, nem tudom még, hogy mi lesz?! Pedig egyelőre úgy néz ki, hogy Lilu karácsonyi ajándéka nem fog beférni a gyerekszobába, ha marad a szék... :)

Hétvégén Heidelbergben voltunk, fél év után végre találkoztunk Lenkéékkel, és, nem utolsó sorban a Mikulással is! Arről is hozok majd képeket, és beszámolót... Majd... :)

Tetszik neki!

2011-12-11T19:24:00.001+01:00

Lilunak kinyomtattam az előző bejegyzésből néhány lapot, engem lepett meg a legjobban, hogy tetszett neki, nem adta fel, és még jól is csinálta! :) pálcikákat húzott, vonalakat kötött össze, vonal mentén vágott, kakukktojást keresett... Holnap nyomtatok még neki néhányat... ;)

Ajánló

2011-12-11T12:15:00.002+01:00

Találtam egy jópofa letölthető-nyomtatható feladatlap gyűjteményt, hátha érdekel mást is...:

Katt IDE, majd ott a képre, és pdf-ben letölthető!

Kíváncsian várom, Lilut mennyire fogja lekötni... :)

2011-12-08T22:02:00.005+01:00

Mikor Levi először utazott el hosszabb időre, majdnem belepusztultam... Igaz, akkor 6 hét külön töltött idő várt ránk, és pont Valentin napkor ment el, ami akkor még (majdnem 20 évesen) sokat jelentett nekem. Ha nem épp aznap kezdtem volna az új munkahelyemen, nem tudom, mi lett volna velem, valószínű egész nap a takaró alatt zokogtam volna. :( :)

Aztán, mikor 4 éve ide jött ki, és nem tudtuk, hogy mikor fogunk legközelebb találkozni, már csak pityeregtem...

Mostanra megedződtem... :) 2 napja nincs itthon, és ugyanúgy köszöntünk el szerda reggel egymástól, mintha csak dolgozni ment volna, és este már jönne... :)

És remekül vesszük az akadályt! Reggel együtt visszük Danival Lilut oviba, útba ejtjük a boltot, főünk, aztán megyünk Liluért, ebéd, alvás. Bár az látszik, hogy nem vagyok hozzászokva a fél 8-as (hajnali :D) keléshez, én is kidőltem ma délután a gyerekekkel, de igazán jól esett... :)

Azt viszont határozottan szeretem abban, ha nincs itthon Levi, hogy telefonon beszélünk minden este, és relatív nyugiban tudunk beszélgetni, legalábbis sokkal nyugodtabban, mint amikor itthon van... :)

Dani reggel alig akarta elhinni, hogy Apa nincs az ágyban a takaró alatt...

Lilu meg tegnap mondta, hogy "hiányozik nekem a Apa..." :)

Elvagyunk, feltaláljuk magunkat, de azért már nagyon várjuk a holnap délutánt, mikor hazajön... ;)

(És baromi kíváncsi leszek a karácsony-szilveszter időszakra, mikor 2-3 hetet itthon leszünk négyesben...)

Olyan nagy lett...

2011-12-07T21:30:00.003+01:00

Minden nap látom, mégis meg tud lepni, mikor hirtelen olyan "nagy" lesz... :) Most is...

Még mindig nagyon családcentrikus (=mindig rajta lóg valakin :) ), és eszméletlen mennyire hasonlít rám! Külsőleg nem mindig látom, de sokan mondják, viszont belsőleg teljesen magamra ismerek. Fura dolog... :) Talán jó lesz, hisz tudni fogom, hogy mi jár a kis buksijában. Csak nehogy elfelejtsem, milyen volt gyereknek-kamasznak lenni! :)

Karácsonyi ruha

2011-12-07T17:55:00.002+01:00

vááááááááááá.... de jó, hogy felpróbáltam Danira a csúcsszupernek gondolt inget-gatyót-mellényt! Úgy áll rajta, mint tehénen a gatya... :( A nadrág 10cm-vel hosszabb, mint a lába, az ing feltűrve-betűrve még so-so, a mellény meg feszül a pocakján... :(((((( Szomorú vagyok... Nagyon... Kereshetek új karácsonyi ruhát neki... :(

Télapó

2011-12-06T09:03:00.001+01:00

Dani nem igazán értette a dolgot, édes volt, ahogy az első csokinál megállt, és kérte, hogy bontsuk ki... :) Lilu viszont ügyesen összegyűjtött mindent.
Korán reggel, éhgyomorra hogy lehet csokit majszolni?? :)))

Jojós, Télapós

2011-12-05T15:59:00.006+01:00

Szerdán este, miközben a hálóban hasaltunk a laptopok előtt (*), és a gyerekeknek kerestük az ajándékokat, belepillantottam az emiljeimbe, és egy nagyon szép levélkét találtam... Nettusék megkértek minket, hogy legyünk Jojó németországi keresztszülei!!!! :) Annyira nagyon jól esett, hogy el se tudom mondani... Én eddig is úgy gondoltam rá, mintha a fogadott keresztlányom lenne, de álmomban se mertem volna bízni, reménykedni benne, hogy ez hivatalosan is így lesz... :) Emlékeztek ERRE (link) a bejegyzésre? Úgykezdődik, hogy "Úgy szeretnék valakinek a keresztanyja lenni..." 2009. márciusában írtam... :) (...és annyi mindent tudnék írni ahhoz a bejegyzéshez kapcsolódóan! pfffff.... De nem teszem, aki hozzánk közel áll, az úgyis tudja, milyen érzelmek kerültek felszínre benne, mikor újraolvastam az egészet... :(((( Nem baj, a végkifejletnél jobbat kívánni sem lehetett volna! :) Puszillak Virágom! ;) )

Szóval keresztszülők lettünk... :)

A gyerekeim (is) továbbra is imádják Jojót! Hihetetlen volt látni, ahogy a kicsilány nyikorogni (Lilu szavaival élve nyávogni) kezdett, Dani meg nézett jobbra-balra, hogy mit adhatna Jojó kezébe, de mivel nem talált semmi megfelelőt, adott neki puszit... Később még a "tutásató"-t (kukásautó :D) is odaadta neki!

- - - - - - - - - - - - - -

*: A hálóban hasalás meghozta az eredményét, még szerdán megrendeltünk a gyerekeknek MINDENT, meg is érkezett, most a hálószoba padlóján vannak a cuccok egy hatalmas dobozban, és imádom, hogy a Csibéknek eszük ágában sincs belenézni, mert tudják, hogy az Apa-vacka... :D

- - - - - - - - - - - - - -

Ma délelőtt mgecsináltam életem első bucinudliját! :) Nem mondom, hogy a leggyorsabb, és legmaceramentesebb kaja, de az biztos, hogy szinte semmi nem kell hozzá, pontosabban, szinte biztos, hogy mindg van itthon hozzávaló! (krumpli, liszt, tojás, morzsa) :) Nagy sikert aratott a gyerekeknél, és szerintem is igazán fincsi kaja! Bár, a lekvár-porcukor duóból a lekvárt szívesen elcseréltem volna némi tejfölre, de az éppen nem volt itthon. Sebaj, így is finom lett!

Szegény KisDani is segített természetesen a főzésben, a létra tetejéről. Magyarázott a drágám valamit a leülésről, meg hogy segítsek, de épp a hátam közepéig csirízes voltam, úgyhogy bíztattam, hogy menni fog, próbálja meg, hisz ügyes! Megpróbálta, nem sikerült... Fejjel előre lezúgott a kislétra tetejéről... (2 fokos) A homloka volt az első, ami földet ért... :( Arany cicám... :( Az esés nagyságához képest nem is lett nagy púpja... Meg már amúgy is régen volt bibis a feje... Csórikám... :(

Este, vacsi után jöhetett a cipőpucolás! :) Lilu nagyon lekiismeretes volta, magyarázott végig, hogy itt is, meg itt is, meg a szivecskét is... :)

Daninak nem volt túl nagy a lelkesedése, de azért ő is megpucolta a csizmáját. Lilu természetesen énekelt is, ahogy kell, de a német éneket nem volt hajlnadó elénekelni, mert szerinte a Télapó magyar, és "nem érti a német szót!"... :) Na, majd holnap az oviban kíváncsi leszek, mit fog csinálni... ;)

Meredith Grey

2011-12-01T23:11:00.001+01:00

Az elobb neztem a Grace Klinika 8. evad egyik reszet, mikor Levi megjegyezte, hogy hogy megoregedett Meredith Grey, vagyis Ellen Pompeo. Ennek oromere rakerestem, hogy "hanyas", es dobtam egy hatast... :-o
Szerintetek, (utananezes nelkul!!!! ;)) mennyinek nez ki???
(aztan megneztem a tobbi szineszt is, es dobogattam a hatasokat... :)) azon is meglepodtem, hogy "Jack Bauer" 66-os, ot egy jo tizessel idosebbnek gondoltam... Nem megy nekem ez a kortippeles... :))) )

Képes mindenfélés

2011-11-30T18:02:00.002+01:00

Tegnap néhány percre magára maradt KisDani a konyhában, mikor visszamentem, ez a kép fogadott...

Odatolta magának a széket, és nekiállt mosogatni! :) (még jó, hogy kések nem voltak ott... Most már erre is figyelni kell!)

Délután Nettusék ugrottak be pár percre, Jojót már a lépcsőházban kivettem a kezéből, vissza se adtam, amíg itt voltak... ;) Mindig meglepődöm a gyerekeimen, annyira kedvesen bájosan viselkednek Jojóval! Simogatják, puszilgatják mindketten! Olyan jó őket nézni!

Aztán este ismét előkerült a mandala rajzoló. Először is elemet kellett bele tenni:

Aztán indult a rajzolás:

A fiúk elmélyülten nézték Lilu ügyködését:

Ma reggel meg összeszedtem a bátorságomat, és bementünk Danival a belvárosba, villamossal. Legutóbbi ilyen megmozdulásom nem sikerült túl jól, 2-3 megállóval hamarabb kellett leszállnunk, aztán hazafelé már inkább gyalogoltam, nem mertem megkockáztatni a villamosozást. Ilyen előzményekkel kicsit stresszesen indultam útnak, de kellemesen csalódtam!

A villamosozást is nagyon élvezte, a belváros túlsó végéig mentünk, boltokban nézelődtünk, sőt! Még nadrágot is tudtam próbálni és venni, közben sem volt se nyüglődés, se kiabálás, semmi!

Az egyik nagy üzlet kirakata teli van mozgó plüssökkel, nagyon jól néz ki, én is szívesen elnézegettem, hát még Dani! :)

A Parade platzon kicsit megfuttattam, ő meg a pipiket kergette, nagyon élvezte.

Visszafelé még gyorsan beszaladtunk a H and M-be, szerencsém volt, találtam megint Lilunak való 3euró/2db pólót, el is hoztam az összeset, ami volt a méretében... :D Ismét villamosra pattantunk, és mentünk Liluért.

Útközben jött velünk szembe egy srác, bébihordóban egy kisbabával, mondtam Daninak, hogy "nézd, ott egy kisbaba!", Dani persze nem látott bele a hordozóba, úgyhogy rákiáltott a srácra: "MUTATA!" (=mutasd!) :D Én nem tudom, hogy a srác honnan tudta, hogy Dani mit akar tőle, de rögtön lejjebb rakta a babát, hogy be tudjon Dani kukkantani... :)

Liluszáj

2011-11-29T14:09:00.001+01:00

Mikozben a harmadik tanyer paprikas csirkebe csipkedem neki a husit:
-Anya, en nagyon nagyon sok husit kerek! Mert szeretnek nagyon nagyon nagy lenni...
-es mit fogsz csinalni, ha nagy leszel?
-minden felet... Laptopozni... Meg lesznek gyerekeim is! Es szeretnem megciciztetni oket... Ugy fogjak hivni oket, hogy Lilu, Dani, meg Bu! Es nyavogni fognak, mint a Jojo!

:)

Videjóóóó

2011-11-28T19:40:00.003+01:00

Elkészült, megvágtam, nem lett rövid.... Sőt, mondhatni hosszú a maga 7+ percnyi hosszával... De itt van! :) Dani dumál, Lilu versel... (Julifer, az utolsó szakasz a TE kedvedért készült csak!!! ;) )

Visszazökkenve

2011-11-28T12:49:00.001+01:00

Lilu újra ment oviba, 1,5 hét kihagyás után...
Úgyhogy végre elkészült egy kisvideó Dani dumálásáról, este megpróbálom megszerkeszteni! :)
Addig is egy kép a kisvidámságról:

Karlsruhe+ betegeskedéseink további krónikái...

2011-11-27T14:02:00.005+01:00

Még a múlt héten felmerült bennem az ötlet, hogy el kéne menni Karlsruheba, ott van ugyanis egy jó kis Happy Box üzlet, ahol karácsonykor mindig van adventi csomag, hatalmas kedvezménnyel. Igenám, de a gyerekeket nem nagyon szeretném vinni, egyrészt nekik lenne meglepetés, másrészt meg nem is nagyon lehet velük (meg Levivel...) nézelődni. Úgyhogy felvetettem az ötletet Nettusnak, szerencsémre tetszett neki a dolog!

Szerda környékén megbeszéltük, hogy talán pénteken megyünk, Levi csütörtökön írt melóból, hogy megyünk-e Nettussal másnap, mert akkor tovább kell maradnia, mondtam neki, hogy jöjjön haza, nem megyünk. Hazajött, elmentünk boltba, de már előtte is mondta, hogy valami bújkál benne. Bolt után vacsi, Levi Danival fürdött, majd kiabált ki nekem, hogy menjek, szedjem ki a Danit, mert ő nem bírja, annyira remeg... :-O A fürdőben kb 40 fok volt, a forró vízből szállt ki aranyom, de alig tudott megtörölközni, annyira remegett... :( Gyorsan befeküdt az ágyba, betakarózott, lefektettem a gyerekeket, Levi lázat mért, 38,9... :-S 8,5 év alatt másodszor volt láza... :( Paracetamol, bugyola, friss levegő beenged, forró mézes tea, átcuccoltam az ágyneműmet a nappaliba... És megírtam Nettusnak, hogy semmiképpen nem megyünk pénteken sehova, mert Levi beteg... :(

Pénteken Levi felkelt, közölte, hogy megy dolgozni. Én meg közöltem, hogy eszébe se jusson megpróbálni, mi lesz, ha megint ilyen hirtelen felszökik a láza, rájön a remegés?? Hazavezet?? Vagy megkér valakit, hogy hozza haza? Neeeem... Inkább maradjon itthon...

Ő meg csak hajtogatta, hogy nincs rosszul, akkor legalább menjünk el Nettussal Karlsruheba úgyis az volt a terv. Belementem. :) Elsőre ahogy nézegettem a vonatjegyeket, kijött, hogy 40 euró lenne fejenként az utazási költség... :-O Na, ANNYIRA azért nemakartam átmenni... :( Már majdnem megírtam Nettusnak, hogy mégse, de azért még vártam, mert Levi is nézegetett jegyeket. Talált is egy jót, egész Baden-Württembergbe érvényes, 5 főre, akármilyen tömegközlekedésre, és 29 euró... :) Ez már bevállalható árkategória... :)

Nettussal fél 2-kor találkoztunk az állomáson, 13:40-kor már a vonaton ültünk. Jó egy órás volt az út, de végig dumcsiztuk, nagyon jó volt! Már nagyon régen találkoztunk... :( Nem merem áthívni őket, meg magunkat se merem átvinni hozzájuk, amíg bárki is kehes közülünk, náluk meg ugye ott egy csöppnyi 3 hónapos... :( Azért remélem, lassan meggyógyulunk annyira, hogy családilag is találkozzunk végre! :)

Karlsruheban S-Bahnt kerestünk, felpattantunk rá, és irány a Pláza, és a Happy Box! :) Természetesen volt adventi csomag, 24 euróért, utólag kiszámoltam, 97,11 eurónyi érték volt benne... :-O Vettem egy zsákbamacskát is, az 9,95 volt, abban 30,80 eurónyi cucc volt... :-O Szóval szerintem nem volt rossz vásár... :D

Vettünk néhány babaruhát is, meg dekorációt, találtunk egy hatalmas kreatív boltot, és még gombostű is volt! :D (el is hoztam az összeset... :D)

És elmentünk a kastélyhoz is. Utoljára még Dorkával voltam ott, Dani még a pocakomban volt... :)

Este 7-kor indult haza a vonatunk, hazafelé kicsit már csendesebbek voltunk, de még így is sokat beszélgettünk... Jó volt nagyon...!

Itthon aztán éreztem, hogy valami nem oké... Lázmérés, 37,8... szuper...

Szerencsére reggelre kialudtam, és azóta nem volt lázam, de a köhögésemtől kezdek megőrülni... Izomlázam van a vállamban, a bordaközi izmaimban (van olyan egyáltalán az embernek? vagy az csak a kígyóknak van?? :DDD), a hasamban... Amint leülök a kanapéra, vagy este lefekszem, azonnal rámjön a köhögőgörcs...

Ja?! És ha Daninak ugyanaz a baja, mint nekem, akkor már értem, hogy miért nem akar rendesen enni... Pénteken egyáltalán nem éreztem éhséget... SEMMIT! Egész nap egy pizzaszeletet ettem, meg egy almát, de nem voltam éhes egyáltalán... :-O (tuuuudoooom... így nem fogok hízni.. de most beteg vagyok, ez felmentés, nem? ;) )

Viszont valamikor muzsáj lesz visszamenni Karlsruheba... Az ottani H and M-ben volt Lilura való 2db-os póló 3 euróért... És én balga csak egyet hoztam... :-S Itthon jutott eszembe, hogy micsoda remek kreatívkodásnak lehetne az alapja a fekete és a fehér egyszínű póló... Szóval vissza kell mennem... :D

GT

2011-11-26T14:33:00.001+01:00

Reggel ismét előkerült a kormány, és az autós játék...
Nem tudom, ki élvezte a legjobban?! :)

Alszik...

2011-11-24T23:45:00.001+01:00

...és olyan békés, és nyugodt, és...
...szép... <3

Lilu-mai

2011-11-24T13:02:00.001+01:00

"Anya!! Nekem kellenek a csataim, mert így nem vagyok tökéletesen teljesen szép!"
Ó, jajj... Mit nevelek ebből a lyányból??? :$ :))))

Telefon proba, egy ketto :)

2011-11-24T12:49:00.001+01:00

(remelem, nem fog elhagyni a sok sok kedves olvasom a sok koltozes miatt...)

Atipusos...

2011-11-22T08:29:00.000+01:00

...tüdőgyulladása van Lilunak... Ráadásul láznélküli... Az egyetlen tünete a dolognak, hogy köhög... Kedve jó, láza ugye nincs...

Szóval 3 napon múlt, hogy elmondhassam, 3 év 7 hónapos koráig nem kapott antibiotikumot... Mert most megkapta élete elsőjét. (erre az elsőjére azért még szívesen vártam volna...)

Ha nem javul (de fog!), akkor pénteken ismét doki.

Dani pontos diagnózisát nem tudom (Levi vitte őket dokihoz), kapott valami "broncho" (=hörgő) nevű kanalas gyógyszert, szóval gondolom valami jópofa felső légúti megbetegedése van. :-S

Én továbbra is köhögök, szárazan, a hasizmom erősödik, a fejem szétszakad köhögés közben...

Egyébként jól vagyunk... :D

Liluval a városban

2011-11-20T12:05:00.002+01:00

Szombaton Lilu már egész jól volt, nekem meg úgyis dolgom volt a belvárosban (fóliát kellett vennem... :) ), úgyhogy úgy döntöttem, menjünk kettesben.

Jó döntés volt... :) Semmi gond nem volt vele, bár a shoppingolási "kedvét" az Apájától örökölte... :) Voltunk könyvesboltban naptárért, kreatív boltban, aztán a Mekiben bedobtunk egy kis kaját... Vagyis inkább én, mert bár hangoztatta, hogy két hambit, alig tudtam egy felet belekönyörögni... :-S

Mostanában Muki cica a nagy kedvenc, még 3 hónapos korában kapta Anyóséktól, Julcsinak van egy ugyanilyen, csak kicsit nagyobb... :) Voltak eddig is fellángolásai a cicával, de az utóbbi... hmm... nem is tudom, mióta tart ez a szerelem... szóval az utóbbi időben elválaszthatatlanok! Úgyhogy természetesen ő is jött velünk csavarogni. Levi nem akarta elengedni, de a sarkamra állltam, közöltem, hogy jöhet, mert ÉN voltam 3,5 éves kislány, ÉN tudom, mit jelent egy ilyen kisállat... ;) (épp a napokban beszélgettük Anyukámmal, hogy emlékszem, mikor a macimat télen bebújtattuk a kabátomba, hogy meg ne fázzon, de a feje kilógott, hogy kapjon levegőt... :D)

Közben a fiúk boltban jártak, főzőcskéztek, és mire hazaértünk Levi elaltatta Danit. Megy Daninak az elalvás nélkülem is, de amint megébredt, és rájött, hogy itthon vagyok, már jött is, és kérte is a cicit...

Ez meg egy péntek esti kép a fiúkról:

Nem egészen így gondoltam...

2011-11-18T11:40:00.000+01:00

...hogy több időt töltsek Liluval... Ahogy megírtam az előző posztot, és bementem betakargatni az alvó lánykámat, kiderült, hogy tüzel a láztól... :( Hónaljban mérés csupán 37,5-öt mutatott, de az anyai-lázmérő (homlokpuszi :) ), sokkal magasabbra mérte, meg amúgy is, estére nem árthat némi szirup...

Származási hely: Lilu-Dani-Levi-Ercsi

Mindenesetre használt a dolog, tegnap egész nap, és ma is láztalan a csöppöm! :) Természetesen az oviból szabadságoltuk. Így van időnk egymásra is végre! Tegnap és ma is gömböket gyártunk... :) Olyan ügyesen vágja! Egyre pontosabban, büszke vagyok rá!

De, hogy teljes legyen a napjaink szépsége, Dani is taknyol (ezt már nem lehet orrfolyásnak nevezni... Minden egyes tüsszentésnél.... öööö... mindegy, nem részletezem inkább... :D), és köhög is... Ja? És én is... Levi szerencsére még tünetmentes, persze, hisz ő nincs annyit itthon, mint mi...

Egyébként mindenki kedve jó, szokásosan nyírják, vagy imádják egymást... :) Én meg már nem is tudom hányszor meséltem el Bogyó és Babóca (nekünk) legújabb történeteit... (Köszi Julifer! :D De tényleg! Imádja mind a kettő!) Dani hozza, "mesze!" (=mese), bevackolja magát az ölembe, és mesélek... Levi naív volt, egyik este olvasni akarta, de aztán ő is rájött, hogy az úgy nem jó, elég csak beszélgetni a képről, Dani úgyse hagyja, hogy olvasson, belebeszél, mindent magyaráz... :) Nagyon örülök, hogy megérintette Danát is az olvasás szele! :)

Rájöttem...

2011-11-16T11:36:00.001+01:00

...miért nem írok már annyit...

Sokkal többet vagyok Danival kettesben, mitn Liluval, és Dani még kicsi, sokkal látványosabb a fejlődése, mint Lilunak, éppen ezért sokkal többet tudnék írni róla, mint Liluról. De ezt meg nem érzem fair-nek Liluval szemben, így inkább nem is írok... Levi szerint meg hülye vagyok, Lilunak van két év előnye, mikor CSAK RÓLA írtam, szóval emiatt nehogy ne írjak! És végül is igaza van...

Szóval Dani... :) Eszméletlen... Mikor sétálunk, be nem áll a szája! "otta ajutó! tejaajutó... pijosz! nemme... paakó!" (ott az autó, teherautó, piros, nem megy, parkol... :D) Mindent közvetít, minden autónál elmondja, hogy "nemme... paakó...".

Reggel, ha mikor felkel, az első, hogy Levit keresi az ágyban, mikor rájön, hogy már nincs mellettünk, már mászik is le, és keresi. Ha még itthon vannak, akkor köztük téblábol, és égtelen sírásba kezd, mikor indulnak "Énisz! obiba!" (én is, oviba), ha nincsenek már itthon, akkor megállapítja, hogy "emettek" (elmentek... többesszámban... tök jól használja a többesszámot is már), és közli, hogy "Didu?! menjü! Obiba! Didu!" (Lilu? menjünk érte az oviba...). Mindezt már reggel 9-kor. Imádja a nővérét... Lilu mostanában elég hűvös vele, olyan rossz néha látni... :( De nem parancsolhatok rá, hogy a tesóját szeretnie KELL! :( Máskor meg tök jól elvannak együtt, pl, macskát játszanak a lakásban, négykézláb versenytnyávognak, vagy hupákolnak a kanapén (a hétvégén Dani le is esett persze... :-S)

Mai új szava egyébként a "hosszú", amit még lefényképeznem is sikerült:

A fenti képen meg épp közölte, hogy "ebbú!" vagyis elbújt a mézeskalács emberke... :) (kéne már egy videót csinálnom a beszédéről, mert írásban nagyon nem tudom visszaadni a kiejtését... :( )

Az egyik legcukibb szava -a noszi-zokni mellett- a patucs... Úgy imádom, ahogy mondja! :) Egyébként papucsot jelent... ;)

-------

Liluval meg olyan jó lenne egy kicsit együtt, kettesben lenni, úgy hiányzik...

:( Egész nap esélyünk sincs rá, hogy CSAK MI legyünk, hisz egyszerre alszanak Danival, Lilunak is muszáj aludnia, nagyon fáradt. Felkelnek (4 - fél 5), uzsi, és már Levi haza is ért, és akkor persze Levi A Valaki, hisz az ritkaság, hogy ő itthon van, ha akkor "venném magamhoz", akkor meg Apaelvonással "büntetném". Kis játék, vacsi, fürdés, alvás, és el is telt a nap... :( Pedig olyan jó lenne kicsit vele lenni... Beszélgetni, sütögetni, festegetni, kreatívkodni... (de akkor meg azon kattognék, hogy Danit hanyagolom el... jáááááájjjjjj de baromi nehéééééééz!!!!!!!!!! :(((( és tényleg még 2-t szeretnénk??? .........) Más ezt hogy oldja meg? vagy más nem csinál ebből gondot magának? Nem nagyon olvastam még ilyet senkitől...

(A bloggal kapcsolatos észrevételeket pedig írjátok meg bártan!!! Ha nem jó, ha nem látszik, ha nem tetszik szóljatok!!!! ;) )