2016. november 29., kedd

Csillogó lakás titka II.

A freeblogon az első bejegyzéseim között volt a "csillogó lakás titka" című. Akkor Berci (a macska) után hessintettem kreatívkodás közben, a nyitott csillámporos dobozkával...

Azt hiszem, említettem már, hogy Oli kőkeményen REND-re tanít minket. Ami elölfelejtődik, az az övé, és pont.

Úgy gondolom, ebből a két bekezdésből nem nehéz összerakni, hogy mi történt ma... ;)

 Zselés tusfürdőt készítettünk (víz, zselatin, tusfürdő, színező és CSILLÁMPOR felhasználásával), majd szóltam Lilunak, hogy pakoljon el. Oli még aludt. Lilu nekiállt rajzolni, én meg mentem Olit ébreszteni. Oli felkelt, Dani beszivárgott, Danival beszélgettünk, báboztunk, Oli kiment, Lilu bejött... olyan jó volt a nagyokkal, de TUDTAM, éreztem, hogy Oli megint rosszban sántikál...
 Aztán szép csendben ő is bejött, megállt az ajtóban... na, mondom, lássuk, mit csináltál..! 
 Igen, a csillámpor az asztalon maradt. Igen, Oli van már olyan ügyes, hogy ki tudja nyitni. Igen, az ÖSSZESET kiborította... vagyis először a szobaajtóban lévőt vettük észre, szalajtottam Lilut a porszívóért (Dani súgott neki, hogy hol a konektor ;) ). Majd Oli a konyhában mondta, hogy "Ojiii! Ojiiii!", azzal a hangsúllyal, ahogy mi mondjuk neki, amikor "Oliii?! Mit csináltál???"-van... szóval a konyhában is volt egy kupac...

 Lilu ferporszívózta, aztán én is, leporszívóztam mind a 3 gyereket, nagyon élvezték a talp-porszit :) de még mindig csillog MINDEN... tök karácsonyi hangulatom van a pirosan csillámló lakásunktól... ;)

 Szerencsére Levi péntekig nincs itthon. Ő már azt sem érti, hogy egyáltalán MIÉRT VAN itthon csillámpor?! :)

Amúgy szuper napunk volt! SOLO-t is játszottunk a nagyokkal, zselétusfürdő is készült (a milyenségét egyelőre nem tudom, de sztem nem lett tökéletes...), rajzoltak is, bújócskáztak is, Oli végre rendesen evett a vacsorából (pizza), és csak néha akasztottak ki, és csak 1x sírt Lilu, "mertADani...", Oli is csak egyszer ütötte meg magát...

 Danitól ezt kaptam:


Aztán leszedtem a ragtapaszt a fejéről, mert tök nyomi vele... :)




És ma először mondta Oli direkt Lilunak, hogy "IJU!", mikor meglátta a lépcsőházban :)







2016. november 22., kedd

Szösszenetek

*Oli kiöntötte a pempit az asztalra... keni szét, közben kárál magával: "Ojiiii, Ojiiii!" kicsit asszem félreértelmezi, hogy mikor használjuk az Oli szót... ;)

*lopott egy filcet. Megláttam a kezében, kupak nélkül... "Oli, hova rajzoltál?!" ...és megy a székhez, és mutatja, hogy "Ide! Ide!"

*a nagyok hupákoltak a gyerekszobában. Oli az előszobából árulkodott "A Dani! A Dani! A Dani!" Minden árulkodása "A Dani"... ez is beszédes félreértés igazából... de alapból is imádja ezt a szót, tegnap percekig magyarázott a babakocsiban, hogy "A Dani, a Dani, a Dani..." :D Este rájöttünk, hogy a "hagyjál!"/"nemááááá!" helyett is "DADNI"-zik...

*beszél, kárál, magyaráz FOLYAMATOSAN. Csak nem értjük... és árulkodik, és mutatja közben a Danit, vagy Dextert... 

*mindent lepakol, kiszór, megnéz... élmény úgy válogatni a cipőket (1., pince Olinak, 2., kuka, 3., ruhagyűjtő, 4., ajándékozni, eladni), hogy folyamatosan összekeveri a kategóriákat...

*eltünteti a távirányítókat...

*mikor egy pillanatra azt gondolom, hogy milyen szuper, hogy bepakolja a mosogép elé szórt ruhákat a gépbe, rögtön nekiáll kiszórni belőle mindent, vagy a szennyesből kezdi a fehéreket rászórni a fekete kupacra...

Csibészmanó a dokinál (oltás csak :) )


"Titátú"-t néznek. Említettem, hogy ez az első 3 szótagú szava? Pikachu... :D




-----

*nem sikerült mégsem péntekre rendbe tennünk a lakást. Levi tegnap fúrta csak fel a polcaimat. UTÁLOM, hogy nem tudunk haladni! :(

*de legalább néhány karácsonyi dekor készülődget. Rajzoltam a konyhaablakokra:



Gyerekek készítettek szódabikarbóna gyurmát:






A cukrosvizes, lufis gömbkészítést is kipróbáltam:


Készült 3 Télapómanó is:



-----

*Danival hétvégén shoppingolni voltunk, kettesben


Az eleje, és a vége szuper volt! Imádom ezt a csibészgyereket! <3
 ...de a közepe?! :(((
 Amint beértünk a belvárosba, bekattant neki, hogy legutóbb "Apa boltjában" láttak egy plüss Pikachut. Innentől kezdve végtelenített szalagon nyomatta, a "vegyük meg a Pikachut!!" Durván kitartó tud lenni! Ezt hajtogatta a kreatív boltban, az utcán, majd a ruhaboltban is. Ahova csak MIATTA mentünk, mert kb mindent kinőtt, "kierősödött"... találtunk egy Pikachus pólót, gondoltam ezzel leszerelem kicsit. Kb 2 percre sikerrel is jártam, majd folytatta a "vegyükmegaPikachuuuuut!!"-lemezt...

 A létező összes türelmemre szükségem volt. Végül megegyeztünk, hogy MEGNÉZZÜK a Pikachut, de NEM vesszük meg, írja fel a karácsonyi listájára. A ruhabolt után rögtön felvehette az új pólóját.


Elmentünk, megnéztük. Bementünk, a boltban is megnéztük. Lenyugodott, megnyugodott. Én is. ;)
 Ebédeltünk egyet, aztán jött Levitaxi :)


-----
Lilu szerelmes. Tele van a lakás a srác nevével... :) 

Itt meg éppen a suliban kipróbált receptet mutatja :)


Itt meg engem sminkel:



Tündéri, és igazán kamaszos már... :)








2016. november 15., kedd

Mondtam én, hogy írok! :D

Csak, hogy tartsam magam az ígéretemhez... ;)

Épp Olit altatom, van időm pötyögni.

Azt hiszem, írtam a "hemmi"-zős esténkről... azóta kiderült, hogy simán a "kérem!"-re használja Oli. Ettől kevésbé lett idegesítő a szó, sőt. Továbbra is tanácstalanul mutogatunk MINDENT a vacsoraasztalnál, míg ki nem találjuk, hogy MIT kér... ;)

 Nagyon, NAGYON szereti a zacskós gyümölcspempőt. Muszáj volt valami nevet adnunk már neki, amit Oli is megtanulhat, hogy lecsökkentsük a stresszes "hemmi"-zést. Így "pempi" lett a neve a pempőből. Ezáltam kb 100x hangzik el egy nap a "pemi". ;) Da ma pl közölte, hogy "hami hami!! Ubi! Ubi!" és ment a hűtőhöz mutogatva. Majd megevett két egész csemegeuborkát :D 


Nagyon sok szót mond amúgy. A "Dani"-t fantasztikusan tisztán ejti, baromi vicces, amikor Dani éppen korlátozza Olit valamiben (90%-ban jószándékúan), Oli meg kárál vele, hogy "Dani! Dani!" :)
 A tányért is mondja, fura módon nagyon hasonlatos a "Dani"-hoz, "táni" egy fura, mély á-val. "Táni" amúgy a kanál/villa is, ez is okozott nem kevés fejtörést ;)

Imádom, hogy a bogyót "bobó"-ként monja :)

 Lilut nem mond. Apát se nagyon... valószínűsítjük, hogy azért, mert a "Daniiiiii!!!"-t, meg az "Aaaaanyaaaaa?!?!"-t többet hallja... ;) amikor kiabálok a nagyoknak, hogy "Babááákoook!!", ő is kiabál, hogy "bábóóó!!" <3 :)

Nekiállt műröhögni.. :)


Mivel ugye felrobbantottuk a lakást, Levi sokat fúr, farag. Oli imádja, megy, segít. Olyan jó hallgatni őket, ahogy együtt szöszölnek, beszélgetnek <3


Ja? És ma óta bukfencezni is tud Oli! :)

A nagyok is megvannak, jól vannak ám! Zajlik az élet, suli, barátok, Lilunak szakkörök. De ők már nagyok, ha róluk is mindent "kiteregetnék" egy nyilvános blogban, az már kibeszélés kategória lenne... Lehet, hogy ez is közrejátszik abban, hogy ritkábban jövök?! Lehet, hogy be kéne zárnom??

 Lilu rendesen kamaszodik, néha teljesen elveszti a kontrollt saját maga fölött, és nyernek a hormonok. Olyankor úgy felhúzza magát, hogy a vége tuti bőgés, akkor is, ha én csak annyit mondok mindenre, hogy "jó." Konkrét példa:

-nézd Anya, így fogom a ceruzàt!
-jó...
-de nekem így sokkal jobb!
-ahogy gondolod...
-de úgy nekem fáj, ahogy te mutattad!
-akkor ne csináld úgy...
-de AHAANYAAAAAHAAAA!!! Nekem íhííígy a jóóhóó!!!! -és már vörös az orra (tök fura amúgy, csak egy csíkig vörösödik az orra MINDIG :-o ), és bőg. Nem sír, bőg.
 Aztán, mikor 5 perccel később az apjának mesélem, úgy, hogy Lillalány is hallja, már röhög. Ő maga sem érti, hogy miért borult ki korábban... ;) nem könnyű vele, de segít (sokat!), hogy tudom, ezek csak hormonfröccsök. És elmúlik. (És rosszabb lesz!!! :)) szóval most ennek igazából ÖRÜLNÖM kell, hogy most CSAK ennyire "bolond" ;) )



 Daninak jót tett a suli, egyre többet és egyre szebben mesél, beszél, ő nem volt ilyen nagydumás. :) ((lassan tényleg sorszámot húzunk, hogy ki beszél! Virág barátnőm máig azon röhög, hogy 8 éve, mikor először találkoztunk családostól, a kisfia megjegyezte, hogy Leviék milyen gyorsan beszélnek. Persze, mert aki gyorsabb, az tudja végigmondani!! :))) és akkor még csak KETTEN beszéltünk! :-o :))) (a kisfia meg azóta egy fejjel magasabb nálam! :-o ) ))



Ez fogdoki után készült, ahova elvihette az osztály kabala-jegesmaciját is. Amúgy egy hős volt! Én mondjuk rendesen stresszeltem, hogy foghúzás lesz a vége, ugyanis az egyik foga, amit korábban "ledaráltak" kitörött... De a dokinéni úgy döntött, hogy mivel úgyis tejfog, jó az úgy, így legalább tartja a helyét, a többi nem mászik el, viszont betömött kettőt... :-/ Szóval most már egészen biztos vagyok benne, hogy a fog téma is csupán genetikai oroszrulett... Lilu több édességet eszik, mint Dani, és Lilunak a 8,5 éve alatt (na jó, lehet, hogy az első életévét nem kéne számolnom, eléggé elhanyagolható volt a fogai száma sokáig... :D), egyetlen egy darab rossz foga sem volt...











2016. november 14., hétfő

10.

Boldog blogszülinapot nekem, és a blogomnak! :)

Nem tudom, hogy mit gondoltam akkor, amikor blogolni kezdtem, de azt biztos nem, hogy 10 évvel később is meglesz még és hébe-hóba írom is még, és 3 gyerekem lesz, és 850km-el arrébb fogunk élni, és még mindig Levivel boldogítjuk egymást... :) Na jó, az elsőt, és az utolsót reméltem... ;) (ez persze icipici csúsztatás, mert AZ a blogom (=freeblog) elszállt az éterbe, de megtanultam, hogy csak nemzetközi nagy szervert használunk fontos dolgok tárolására...)

 10 éve jövök, és jöttök, és mindig meglepődöm, mikor rájövök, hogy valaki olvas... :) Főleg, amikor rájövök, hogy milyen sokan vagytok! :) KÖSZÖNÖM! :)



Most ismét megfogadom, hogy sűrűbben jövök... Majd igyekszem... ;)

2016. november 12., szombat

Pont egy hónapja nem írtam... :-/

Ma reggel olvasgattam a tavalyi bejegyzéseimet, és ott írtam, hogy ha van kivel _rendesen_, igaziból beszélnem, olyankor itt elhalkulok... szóval igazából JÓ, ha nem írok sokat, mert akkor nekem _jó_. :) (((vagy rossz. Ha nagyon rossz, akkor sem szoktam jönni... de most jó-nemjövésem van! :) )))

 Mióta hazajöttünk a nyaralásból, annyira pörög minden, hogy teljesen belefeletkezem. Volt itt Julifer is, meg Virágék is, ha meg nem itt vannak, akkor chetelek velük, sokat. Vagy a facebookos csoportomban fecsegek. Vagy, ha sikerül összeszervezni, akkor régi barátságból építek épp újat ;) szóval kicsit sem vagyok egyedül! Ja?! Mindemellett Levi is folyton itt van, itthonról melózik, meg persze Oliról se feledkezzünk el... ;) 

 Bevallom, néha azért jól esne _egyedül_ lenni... ;) Most pl felrobbantottuk a lakást, Levi irodáját kitettük a nappaliból, pontosabban lett külön nappalim is. Levi az irodájával, a nagy tv-vel, a PS-sel, meg a kanapéval beköltözött a régi hálónkba, a nagy nappaliba meg bekerült a hálószobánk, és leválasztva egy Eri-szoba is! Mondhatni saját szobám lett! :) még szépítgetem, de tuti szeretni fogom! :)

 Szóval MOST csuda jól jött volna néhány közelben lakó nagymami, aki a hétvégére bevállalja a kölkeceket... jófej vagyok, éjjelre Olit visszahozhatták volna ;) nehezen haladunk, ha Oli mindent elvisz, lenyúlja a vízszint mérőt, a centit, a csavarhúzót, a legjobb móka a csilliárd (e túlzok!) washitape-emet szétgurítani... a járókában kis ideig elvan, de egész napra nem zárhatjuk be... Lilu tök jól elvan vele (csak ne halljam... vagy csujjogatnak, vagy sikítanak, vagy Lilu énekel...:-D), amíg Dani nem csatlakozik... Dani is jól ellene Olival, csak Oli nem mindig akarja, hogy Dani ölelje, nyúzza... azt mondjuk mind a 3 remek játéknak találja, amikor Oli a nagy plüss száras virággal kergeti a nagyokat... :)) felnőttként nézve-hallgatva én kilógok az élvezők sorából, de igyekszem ezt nem szóvá tenni... ;) Tehát ilyen körülmények között döntöttünk úgy, hogy a 3 szobából kettőt TELJESEN felforgatunk... Annyira nem volt amúgy rossz ötlet, csak azzal nem számoltunk, hogy a robbantás második napján Levit ledönti vmi a lábáról, és Ibuprofennel éli túl a napot... ezek után azon már nem lepődtünk meg, mikor két nappal később már nekem is az Ibu volt az elemem... :-/ jól jött volna néhány mentő-nagymama, aki lelép a gyerekekkel, mi meg 24 órára bevackolunk a kupi közepére, sok teával, meg sok sorozattal, meg rendelt pizzával (esetleg kapott húslevessel ;) ). Mondjuk lehetett volna rosszabb is ez a betegség, úgyhogy nem panaszkodom! ;) mivel holnap vasárnap, amikor nem lehet fúrni-faragni, talán jövő hét közepére el is készülük.


 ...vagy nem. Kedden Levi megy be Liluékhoz, vmi sulis dologra, szerdán téli gumiztatni viszi a kocsit, csütörtökön meg Gunzenhausenbe szökken, a főmuftival megbeszélni a sorsát. Leviét, nem a muftiét. 
 Akkor legyen péntek! ;) Péntekre elkészülünk, és pont. Minden szemét a kukában lesz, minden nemkellcucc a pincében, miden polc a helyén, minden csetresz a polcon. ;) (az csak álom, hogy "minden kinőtt ruha lefényképezve, meghirdetve, eladva"...ehhez TÉNYLEG kéne egy Olitlan-nap...))

 Azt hiszem, majd valamikor mesélek rendesen is, de nem most... sorry... most csak megiszom a hársfavirág teámat, a csudicuki bögrémből,  és Shelit (Big Bang Theory) nézünk... :)


Na jó, egy mai a gyerekekről még idefér... az "én-szobám"-ban vannak ;)