2016. december 6., kedd

Télapó, meg miegymások



 Tegnap este nálunk is kipucolódtak a csizmák. :) Olit jobban érdekelte Dani pomponja, de azért kicsit ő is pucolt :)


A gyerekek eredetileg 5:30-ra állították az ébresztőt... :-o :))) sikerült kiegyeznünk 6:17-ben végül.
 Olit sem kellett keltenem...




Liluc csuda boldog volt a fújós filccekkel :) Régebben mondta, hogy úúúúúgy szeretne. Mondtam, hogy kérje a Télepótól. "De Anya, a Télapó mindig sok édességet hoz... De tudod mit? Hozhatna most kevesebbet, ÉS a filceket!" Átadtam a Télapónak a kívánságot ;)

Danival sikerült megbeszélnem, hogy HA evett reggelit, és HA felöltözik, AKKOR építhet egy KICSIT, HA amikor szólok, akkor elcsomagolja.


Cuki volt, tényleg elcsomagolta, amikor szóltam! :)


-------
Ez volt a PR rész. Egy csepp ferdítés sincs benne, igaz minden szó. Idilli, igaz? Csak éppen nem ez a valóság...
-------


 Levi múlt hétfőn elutazott Magyarországra, péntekig. Hétfőn, kedden, szerdán alig beszéltünk, napközben nem zavarom, este meg itt van hajtás. Csütörtökön, mikor hívtam, hogy másnap mikor érkezik, jött a feketeleves. Új project, új beosztás, új vevő, új pofavizit, pénteken reggel telefonkonferencia, talán utána elindul. De, hétfőn 3-ra Pesten kell lennie, találkozni az új vevővel. Dilemmáztunk kicsit, hogy van-e értelme hazajönnie péntek éjjel, úgy, hogy hétfő reggel indulnia is kell vissza? Miután kiderült, hogy hétfőn reggel 7-kor lenne gépe, ami azt jelenti, hogy kb 4-kor kéne indulnia itthonról... Meg pénteken 4-kor még dolgozott, és hátra volt a posta, tesco-kör... Gyorsan eldölt a dolog... Szóval nem jött haza... 

 Majd kedden. Reggel indul, 7 körül, és 3-4-re itthon is van! Szuper, mert azt hittük, hogy szerdán van Télapó. Aztán rájöttünk, hogy kedden van... Kicsit pofánvágott a dolog. Egyedül Mikulásozni a Babákokkal... :( Mindegy. Megoldom.

 A hétvégéket ilyenkor nagyon nem szeretem. Szombaton meg is volt a kiborulásom, kétszer bőgtem. Igazából nem is tudom min, de le kellett eresztenem a feszültséget...

 Plussz ott volt a hétfő, durva logisztikai kihívás: Dani 12:25-ig suliban, 13:30-kor sport különóra, 15-18-ig szülinapi meghívás. A suli felnőtt tempóval 10 percre van, Danival 15-20 kb. Tehát az volt a terv, hogy suli, hazarohanás, ebéd, visszarohanás, sport, villamoshoz rohanás, buli, ott valakit elcsípni, hogy hozza haza, mert este már nem sok kedvem van Olit rángatni, akinek persze mindenhova jönnie kell velem. 

 Aztán, ahogy Danival beszélgettünk, arra jutottunk, hogy kihagyjuk a sportot. Így nyugisan tudott ebédelni, megírta a háziját, aztán a Hármakkal elmentünk villamossal a buliba, ahol sikerült is elcsípnem valakit, akivel leszerveztem, hogy este hozza Danit. (saját magam számára is meglepő módon, pikkpakk elintéztem a dolgot, cseppet sem feszélyezett, hogy szívességet kérjek valakitől. Nem ilyen vagyok (voltam?) egyáltalán... Még Levitől sem kérek, nemhogy idegenektől...)



 Szóval a hétfőt megoldottam. :)

 Aztán tegnap mondta Levi, hogy kedden sem jön. Perrpill ott tarunk, hogy FOGALMAM SINCS, hogy mikor jön haza?! Annyit kértem, hogy péntek estére jó lenne, mert szombaton cserkészet van a gyerekeknek, azt tényleg nem AKAROM vonattal-busszal megoldani. Meg tudnám, de nem AKAROM.

 Szombatig meg kell tanítanom a gyerekeknek a cserkész-szövegüket, 1-1 vers mindkettőnek, és ki kéne találnunk valami ajándékot is. Kettőt. És meg is kell csinálnunk.

 Mindegy. Koronát kértem karácsonyra. Azt mondta, megkapom. Kettőt is. ;) (kíváncsi leszek ;) )

Persze neki is nehéz... :(

Aztán itt volt a Télapó is.
Dani, édesem, azt gondolta a gumisárkányra, hogy az övé, és tökre örült neki. De a Télapó azt Olinak szánta... :-/ Mikor ez tudatosult benne, édesem, úgy sírt... Annyira annyira sajnáltam!  :((( Megegyeztünk, hogy közös lesz, Olié is, Danié is. De, ah... annyira rossz volt, ahogy sírt... :( Olit egyébként reggel kicist sem érdekelte a sárkány, őt a mogyoró (golyó!) jobban izgatta...






Attól tartok, lesz még sírás, Oli lefejezte a csokijukat... Nem mindet, de 10-ből 4-nek nincs feje... Remélem, délutánra elfelejtik, hogy nem csak ennyi manóka volt! 











2016. november 29., kedd

Csillogó lakás titka II.

A freeblogon az első bejegyzéseim között volt a "csillogó lakás titka" című. Akkor Berci (a macska) után hessintettem kreatívkodás közben, a nyitott csillámporos dobozkával...

Azt hiszem, említettem már, hogy Oli kőkeményen REND-re tanít minket. Ami elölfelejtődik, az az övé, és pont.

Úgy gondolom, ebből a két bekezdésből nem nehéz összerakni, hogy mi történt ma... ;)

 Zselés tusfürdőt készítettünk (víz, zselatin, tusfürdő, színező és CSILLÁMPOR felhasználásával), majd szóltam Lilunak, hogy pakoljon el. Oli még aludt. Lilu nekiállt rajzolni, én meg mentem Olit ébreszteni. Oli felkelt, Dani beszivárgott, Danival beszélgettünk, báboztunk, Oli kiment, Lilu bejött... olyan jó volt a nagyokkal, de TUDTAM, éreztem, hogy Oli megint rosszban sántikál...
 Aztán szép csendben ő is bejött, megállt az ajtóban... na, mondom, lássuk, mit csináltál..! 
 Igen, a csillámpor az asztalon maradt. Igen, Oli van már olyan ügyes, hogy ki tudja nyitni. Igen, az ÖSSZESET kiborította... vagyis először a szobaajtóban lévőt vettük észre, szalajtottam Lilut a porszívóért (Dani súgott neki, hogy hol a konektor ;) ). Majd Oli a konyhában mondta, hogy "Ojiii! Ojiiii!", azzal a hangsúllyal, ahogy mi mondjuk neki, amikor "Oliii?! Mit csináltál???"-van... szóval a konyhában is volt egy kupac...

 Lilu ferporszívózta, aztán én is, leporszívóztam mind a 3 gyereket, nagyon élvezték a talp-porszit :) de még mindig csillog MINDEN... tök karácsonyi hangulatom van a pirosan csillámló lakásunktól... ;)

 Szerencsére Levi péntekig nincs itthon. Ő már azt sem érti, hogy egyáltalán MIÉRT VAN itthon csillámpor?! :)

Amúgy szuper napunk volt! SOLO-t is játszottunk a nagyokkal, zselétusfürdő is készült (a milyenségét egyelőre nem tudom, de sztem nem lett tökéletes...), rajzoltak is, bújócskáztak is, Oli végre rendesen evett a vacsorából (pizza), és csak néha akasztottak ki, és csak 1x sírt Lilu, "mertADani...", Oli is csak egyszer ütötte meg magát...

 Danitól ezt kaptam:


Aztán leszedtem a ragtapaszt a fejéről, mert tök nyomi vele... :)




És ma először mondta Oli direkt Lilunak, hogy "IJU!", mikor meglátta a lépcsőházban :)







2016. november 22., kedd

Szösszenetek

*Oli kiöntötte a pempit az asztalra... keni szét, közben kárál magával: "Ojiiii, Ojiiii!" kicsit asszem félreértelmezi, hogy mikor használjuk az Oli szót... ;)

*lopott egy filcet. Megláttam a kezében, kupak nélkül... "Oli, hova rajzoltál?!" ...és megy a székhez, és mutatja, hogy "Ide! Ide!"

*a nagyok hupákoltak a gyerekszobában. Oli az előszobából árulkodott "A Dani! A Dani! A Dani!" Minden árulkodása "A Dani"... ez is beszédes félreértés igazából... de alapból is imádja ezt a szót, tegnap percekig magyarázott a babakocsiban, hogy "A Dani, a Dani, a Dani..." :D Este rájöttünk, hogy a "hagyjál!"/"nemááááá!" helyett is "DADNI"-zik...

*beszél, kárál, magyaráz FOLYAMATOSAN. Csak nem értjük... és árulkodik, és mutatja közben a Danit, vagy Dextert... 

*mindent lepakol, kiszór, megnéz... élmény úgy válogatni a cipőket (1., pince Olinak, 2., kuka, 3., ruhagyűjtő, 4., ajándékozni, eladni), hogy folyamatosan összekeveri a kategóriákat...

*eltünteti a távirányítókat...

*mikor egy pillanatra azt gondolom, hogy milyen szuper, hogy bepakolja a mosogép elé szórt ruhákat a gépbe, rögtön nekiáll kiszórni belőle mindent, vagy a szennyesből kezdi a fehéreket rászórni a fekete kupacra...

Csibészmanó a dokinál (oltás csak :) )


"Titátú"-t néznek. Említettem, hogy ez az első 3 szótagú szava? Pikachu... :D




-----

*nem sikerült mégsem péntekre rendbe tennünk a lakást. Levi tegnap fúrta csak fel a polcaimat. UTÁLOM, hogy nem tudunk haladni! :(

*de legalább néhány karácsonyi dekor készülődget. Rajzoltam a konyhaablakokra:



Gyerekek készítettek szódabikarbóna gyurmát:






A cukrosvizes, lufis gömbkészítést is kipróbáltam:


Készült 3 Télapómanó is:



-----

*Danival hétvégén shoppingolni voltunk, kettesben


Az eleje, és a vége szuper volt! Imádom ezt a csibészgyereket! <3
 ...de a közepe?! :(((
 Amint beértünk a belvárosba, bekattant neki, hogy legutóbb "Apa boltjában" láttak egy plüss Pikachut. Innentől kezdve végtelenített szalagon nyomatta, a "vegyük meg a Pikachut!!" Durván kitartó tud lenni! Ezt hajtogatta a kreatív boltban, az utcán, majd a ruhaboltban is. Ahova csak MIATTA mentünk, mert kb mindent kinőtt, "kierősödött"... találtunk egy Pikachus pólót, gondoltam ezzel leszerelem kicsit. Kb 2 percre sikerrel is jártam, majd folytatta a "vegyükmegaPikachuuuuut!!"-lemezt...

 A létező összes türelmemre szükségem volt. Végül megegyeztünk, hogy MEGNÉZZÜK a Pikachut, de NEM vesszük meg, írja fel a karácsonyi listájára. A ruhabolt után rögtön felvehette az új pólóját.


Elmentünk, megnéztük. Bementünk, a boltban is megnéztük. Lenyugodott, megnyugodott. Én is. ;)
 Ebédeltünk egyet, aztán jött Levitaxi :)


-----
Lilu szerelmes. Tele van a lakás a srác nevével... :) 

Itt meg éppen a suliban kipróbált receptet mutatja :)


Itt meg engem sminkel:



Tündéri, és igazán kamaszos már... :)








2016. november 15., kedd

Mondtam én, hogy írok! :D

Csak, hogy tartsam magam az ígéretemhez... ;)

Épp Olit altatom, van időm pötyögni.

Azt hiszem, írtam a "hemmi"-zős esténkről... azóta kiderült, hogy simán a "kérem!"-re használja Oli. Ettől kevésbé lett idegesítő a szó, sőt. Továbbra is tanácstalanul mutogatunk MINDENT a vacsoraasztalnál, míg ki nem találjuk, hogy MIT kér... ;)

 Nagyon, NAGYON szereti a zacskós gyümölcspempőt. Muszáj volt valami nevet adnunk már neki, amit Oli is megtanulhat, hogy lecsökkentsük a stresszes "hemmi"-zést. Így "pempi" lett a neve a pempőből. Ezáltam kb 100x hangzik el egy nap a "pemi". ;) Da ma pl közölte, hogy "hami hami!! Ubi! Ubi!" és ment a hűtőhöz mutogatva. Majd megevett két egész csemegeuborkát :D 


Nagyon sok szót mond amúgy. A "Dani"-t fantasztikusan tisztán ejti, baromi vicces, amikor Dani éppen korlátozza Olit valamiben (90%-ban jószándékúan), Oli meg kárál vele, hogy "Dani! Dani!" :)
 A tányért is mondja, fura módon nagyon hasonlatos a "Dani"-hoz, "táni" egy fura, mély á-val. "Táni" amúgy a kanál/villa is, ez is okozott nem kevés fejtörést ;)

Imádom, hogy a bogyót "bobó"-ként monja :)

 Lilut nem mond. Apát se nagyon... valószínűsítjük, hogy azért, mert a "Daniiiiii!!!"-t, meg az "Aaaaanyaaaaa?!?!"-t többet hallja... ;) amikor kiabálok a nagyoknak, hogy "Babááákoook!!", ő is kiabál, hogy "bábóóó!!" <3 :)

Nekiállt műröhögni.. :)


Mivel ugye felrobbantottuk a lakást, Levi sokat fúr, farag. Oli imádja, megy, segít. Olyan jó hallgatni őket, ahogy együtt szöszölnek, beszélgetnek <3


Ja? És ma óta bukfencezni is tud Oli! :)

A nagyok is megvannak, jól vannak ám! Zajlik az élet, suli, barátok, Lilunak szakkörök. De ők már nagyok, ha róluk is mindent "kiteregetnék" egy nyilvános blogban, az már kibeszélés kategória lenne... Lehet, hogy ez is közrejátszik abban, hogy ritkábban jövök?! Lehet, hogy be kéne zárnom??

 Lilu rendesen kamaszodik, néha teljesen elveszti a kontrollt saját maga fölött, és nyernek a hormonok. Olyankor úgy felhúzza magát, hogy a vége tuti bőgés, akkor is, ha én csak annyit mondok mindenre, hogy "jó." Konkrét példa:

-nézd Anya, így fogom a ceruzàt!
-jó...
-de nekem így sokkal jobb!
-ahogy gondolod...
-de úgy nekem fáj, ahogy te mutattad!
-akkor ne csináld úgy...
-de AHAANYAAAAAHAAAA!!! Nekem íhííígy a jóóhóó!!!! -és már vörös az orra (tök fura amúgy, csak egy csíkig vörösödik az orra MINDIG :-o ), és bőg. Nem sír, bőg.
 Aztán, mikor 5 perccel később az apjának mesélem, úgy, hogy Lillalány is hallja, már röhög. Ő maga sem érti, hogy miért borult ki korábban... ;) nem könnyű vele, de segít (sokat!), hogy tudom, ezek csak hormonfröccsök. És elmúlik. (És rosszabb lesz!!! :)) szóval most ennek igazából ÖRÜLNÖM kell, hogy most CSAK ennyire "bolond" ;) )



 Daninak jót tett a suli, egyre többet és egyre szebben mesél, beszél, ő nem volt ilyen nagydumás. :) ((lassan tényleg sorszámot húzunk, hogy ki beszél! Virág barátnőm máig azon röhög, hogy 8 éve, mikor először találkoztunk családostól, a kisfia megjegyezte, hogy Leviék milyen gyorsan beszélnek. Persze, mert aki gyorsabb, az tudja végigmondani!! :))) és akkor még csak KETTEN beszéltünk! :-o :))) (a kisfia meg azóta egy fejjel magasabb nálam! :-o ) ))



Ez fogdoki után készült, ahova elvihette az osztály kabala-jegesmaciját is. Amúgy egy hős volt! Én mondjuk rendesen stresszeltem, hogy foghúzás lesz a vége, ugyanis az egyik foga, amit korábban "ledaráltak" kitörött... De a dokinéni úgy döntött, hogy mivel úgyis tejfog, jó az úgy, így legalább tartja a helyét, a többi nem mászik el, viszont betömött kettőt... :-/ Szóval most már egészen biztos vagyok benne, hogy a fog téma is csupán genetikai oroszrulett... Lilu több édességet eszik, mint Dani, és Lilunak a 8,5 éve alatt (na jó, lehet, hogy az első életévét nem kéne számolnom, eléggé elhanyagolható volt a fogai száma sokáig... :D), egyetlen egy darab rossz foga sem volt...











2016. november 14., hétfő

10.

Boldog blogszülinapot nekem, és a blogomnak! :)

Nem tudom, hogy mit gondoltam akkor, amikor blogolni kezdtem, de azt biztos nem, hogy 10 évvel később is meglesz még és hébe-hóba írom is még, és 3 gyerekem lesz, és 850km-el arrébb fogunk élni, és még mindig Levivel boldogítjuk egymást... :) Na jó, az elsőt, és az utolsót reméltem... ;) (ez persze icipici csúsztatás, mert AZ a blogom (=freeblog) elszállt az éterbe, de megtanultam, hogy csak nemzetközi nagy szervert használunk fontos dolgok tárolására...)

 10 éve jövök, és jöttök, és mindig meglepődöm, mikor rájövök, hogy valaki olvas... :) Főleg, amikor rájövök, hogy milyen sokan vagytok! :) KÖSZÖNÖM! :)



Most ismét megfogadom, hogy sűrűbben jövök... Majd igyekszem... ;)

2016. november 12., szombat

Pont egy hónapja nem írtam... :-/

Ma reggel olvasgattam a tavalyi bejegyzéseimet, és ott írtam, hogy ha van kivel _rendesen_, igaziból beszélnem, olyankor itt elhalkulok... szóval igazából JÓ, ha nem írok sokat, mert akkor nekem _jó_. :) (((vagy rossz. Ha nagyon rossz, akkor sem szoktam jönni... de most jó-nemjövésem van! :) )))

 Mióta hazajöttünk a nyaralásból, annyira pörög minden, hogy teljesen belefeletkezem. Volt itt Julifer is, meg Virágék is, ha meg nem itt vannak, akkor chetelek velük, sokat. Vagy a facebookos csoportomban fecsegek. Vagy, ha sikerül összeszervezni, akkor régi barátságból építek épp újat ;) szóval kicsit sem vagyok egyedül! Ja?! Mindemellett Levi is folyton itt van, itthonról melózik, meg persze Oliról se feledkezzünk el... ;) 

 Bevallom, néha azért jól esne _egyedül_ lenni... ;) Most pl felrobbantottuk a lakást, Levi irodáját kitettük a nappaliból, pontosabban lett külön nappalim is. Levi az irodájával, a nagy tv-vel, a PS-sel, meg a kanapéval beköltözött a régi hálónkba, a nagy nappaliba meg bekerült a hálószobánk, és leválasztva egy Eri-szoba is! Mondhatni saját szobám lett! :) még szépítgetem, de tuti szeretni fogom! :)

 Szóval MOST csuda jól jött volna néhány közelben lakó nagymami, aki a hétvégére bevállalja a kölkeceket... jófej vagyok, éjjelre Olit visszahozhatták volna ;) nehezen haladunk, ha Oli mindent elvisz, lenyúlja a vízszint mérőt, a centit, a csavarhúzót, a legjobb móka a csilliárd (e túlzok!) washitape-emet szétgurítani... a járókában kis ideig elvan, de egész napra nem zárhatjuk be... Lilu tök jól elvan vele (csak ne halljam... vagy csujjogatnak, vagy sikítanak, vagy Lilu énekel...:-D), amíg Dani nem csatlakozik... Dani is jól ellene Olival, csak Oli nem mindig akarja, hogy Dani ölelje, nyúzza... azt mondjuk mind a 3 remek játéknak találja, amikor Oli a nagy plüss száras virággal kergeti a nagyokat... :)) felnőttként nézve-hallgatva én kilógok az élvezők sorából, de igyekszem ezt nem szóvá tenni... ;) Tehát ilyen körülmények között döntöttünk úgy, hogy a 3 szobából kettőt TELJESEN felforgatunk... Annyira nem volt amúgy rossz ötlet, csak azzal nem számoltunk, hogy a robbantás második napján Levit ledönti vmi a lábáról, és Ibuprofennel éli túl a napot... ezek után azon már nem lepődtünk meg, mikor két nappal később már nekem is az Ibu volt az elemem... :-/ jól jött volna néhány mentő-nagymama, aki lelép a gyerekekkel, mi meg 24 órára bevackolunk a kupi közepére, sok teával, meg sok sorozattal, meg rendelt pizzával (esetleg kapott húslevessel ;) ). Mondjuk lehetett volna rosszabb is ez a betegség, úgyhogy nem panaszkodom! ;) mivel holnap vasárnap, amikor nem lehet fúrni-faragni, talán jövő hét közepére el is készülük.


 ...vagy nem. Kedden Levi megy be Liluékhoz, vmi sulis dologra, szerdán téli gumiztatni viszi a kocsit, csütörtökön meg Gunzenhausenbe szökken, a főmuftival megbeszélni a sorsát. Leviét, nem a muftiét. 
 Akkor legyen péntek! ;) Péntekre elkészülünk, és pont. Minden szemét a kukában lesz, minden nemkellcucc a pincében, miden polc a helyén, minden csetresz a polcon. ;) (az csak álom, hogy "minden kinőtt ruha lefényképezve, meghirdetve, eladva"...ehhez TÉNYLEG kéne egy Olitlan-nap...))

 Azt hiszem, majd valamikor mesélek rendesen is, de nem most... sorry... most csak megiszom a hársfavirág teámat, a csudicuki bögrémből,  és Shelit (Big Bang Theory) nézünk... :)


Na jó, egy mai a gyerekekről még idefér... az "én-szobám"-ban vannak ;)



2016. október 8., szombat

Mindenhova felmászOli

Ettől őszülök:


A létrára engedélyt kapott, de a többit önállóan követi el. Nem lehet a székében hagyni, mert kimászik. Ha a földön hagyom, pakol, vagy a székekre mászik. A járókában megsértődik, és többnyire üvölt, illetve Levi abban a szobában dolgozik. A gyerekszobában az emeleteságy létrájának fokai között mászik be az ágyba... bevetődik, lemászik, újra. És újra. És újra. A hálószobában trambulinnak használja a franciaágyat... és közben kacag, és élvezi, és egy tündér, egy napsugár! :) 

Még csak 2x esett le a konyhai székről. 

Mióta mászik mindenhova, még nem tört össze semmit. De korábban, míg volt terítő az asztalon, 10 óra alatt két tányér bánta... Lehúzta a terítőt, ment vele a tányér is. Rendre tanít a gyerek ;) "nem hagyunk elöl semmit!"-szól a tanítás, de még van mit tanulnunk. ;)


 És pakol. Fiókokat, szekrényeket. Néhány óra eredménye a konyhában:


Olyan, minthaforgószélben próbálnék rendet tartani. 
Alutasakos macskakaja van a nappaliban, meg fakanál a gyerekszobában. Műanyag kanàl MINDENHOL.  A cipők rendre eltünedeznek. Volt már, hogy előáztatta őket...


De segít is! Kihisztizi-sikítja a kezemből a seprűt, és söpör. (Meg fejbevág vele véletlenül, majd kiröhög...) Hozza a kisporszívóját, és porszívózik. Bepakolja a mosógépet, szárítót, minden darabnál mondja, hogy "hopp!". Becsukja a mosogatógépet. (Szerencsére arról már leszokott, hogy MENET KÖZBEN kinyitja a szárítót, és a konyhapadlóra teszi a vizes ruhákat...)

 Egyedül akar enni. A héten még a talpa is májkrémes volt...

 Ha megyünk valahova, hozza a cipőjét, és már ül is le, hogy rá tudjuk adni. :)

 Elhangzott az első mondata is már, "ott a autó!" :) egyre többet beszél, kántál, halandzsázik. Dani "Dan" vagy "Danda", Lilura nem mond semmit. Én határozott "Anja" vagyok. :) <3 Levit sem nevezi nevén. 

 Most éppen fogakat növeszt (13., 14.), és náthás, és szerintem a múlt heti oltás is éppen mellékhat. 3 az 1-ben... így szopizni nehezen tud, elaludni meg szopi nèlkül?! Max kocsiban, babakocsiban, vagy Apájával.

 Két napja este, a 9-kor mindig alvó gyerekem,(=hordozó, szopi, Bóbita dúdolás, max 15 perc és alszik, beteszem az ágyába),  szopi helyett csak kiabált, hogy "emmi! Emmi! Emmi!"-néha az innijét hívja îgy, kapott inni, de folytatta, "emmi! Emmi! Emmi!" Borzalom, h NEM TUDOM, hogy mit mond! :( mutogatott kifelé, és emmizett. Kimentünk, mutatta a gyerekszobát. Bementünk. A nagyok már majdnem aludtak. Oli játszani akart. Na azt már nem! Kimentünk onnan is. Próbáltam megint altatni, megint "emmi! Emmi! Emmi!" Feladtam. 11-ig játszott a nappaliban. Hurci, háló, szopi. "Emmi! Emmi! Emmi!" már nagyon nem voltam nyugodt... Levettem a táskát az akasztóról, mert arra mutogatott. Folytatta az emmizést. Lekapcsoltam a lámpát a hálóban. "Emmi!" Lekapcsoltam az előszobában is. "Emmi!" Kimentünk a nappaliba. "Emmi!" Ott is lekapcsoltam mindent. "Emmi!" Aaaaaaaaa!!!! :( hangosan énekelni kezdtem a Bóbitát, és megírtam Levinek (az erkélyre ;) ), h vmi belebújt a gyerekbe... közben Oli lenyugodott... (már megint csak be kell árulnom valakinek! Az emmizést nem tudtam levideózni, mert akárhányszor akartam MINDIG azonnal abbahagyta...) alig fél óra alatt el is aludt...


Ma amúgy erre keltem:

Még jó, hogy nem rúgtam le...

Ja?! A múltkor, éjjel Dani kiment wc-re, és a kislámpát felkapcsolta az előszobában. Oli 5 körül felébredt, szopi, én visszaaludtam. A következő emlékem, hogy Oli az ágy mellett áll, és panaszkodik. Látta, hogy ég a lámpa kint, lemászott, körbejárta a lakást, nem talált senkit, visszajött...

Szóval nem unatkozom... ;)










2016. szeptember 14., szerda

Iskolás

Kicsit bele a közepébe, aztán majd egyszer pótolom az elmaradást is... ;)

 Nálunk, az elsősöknek, csak jövő héten kezdődik az iskola. Szombaton lesz az évnyitó, addig még a Schultüte-t is meg kell csinálnunk. Nem tudom, hogy meséltem-e a Tüte-ről anno, Lilunál? Ez egy ajándék az elsősöknek a szülőktől, kb Télapó/névnap szintű ajándékokkal. (Leszámítva, hogy a Müllerben a kész Schultüték 20€ fölött indulnak... :-o ) pl.: plüssállat, matricák, radírok, +édesség :)

 Levi most van Dani szülőijén, sajnos én nem tudtam menni. :( sajnálom nagyon, de nem tudom Olit kire bízni ebben az időpontban. Max Levire, de egyedül sem akartam menni.

 Szóval Levi a szülőin, és csöpögteti nekem az infókat ;)

 26-an lesznek, 12 lány, 14 fiú. A 3 elsős osztályból ez a legkisebb.
 Ez az órarendjük:


Imádom, hogy az elsősök nem 8:00-kor kezdenek, hanem csak 8:45-kor. :) Mondjuk idéntől igazából nekünk mindegy, Lilu már 3.-as, heti 4x 8:00-ra megy, ígyis úgyis kelni kell, de legalább Daninak nem. :)

 Dani nagyon várja a sulit, a Jegesmedve-osztályba fog járni. (Minden osztálynak van állatneve, az osztályterem dekorációjához ő szolgáltatja az alapot. :) Lilu Bagoly-osztályba jár :) )

 Én picikét aggódok érte... (((most jön az elfogul-anyuka-rész... ))) Dani nagyon okos. Lilut sokszor lepipálja számolás-logika terén. Az oviban 2 évig ő volt a legidősebb fiú a csoportjában, nem volt SENKI, akire felnézhetett volna, akitől tanulhatott volna. Így vagy tőle tanultak a többiek, vagy Dani fejlődött vissza nyálcsorgató, folyosón csúszómászó-szintre... az ovi végére meg egyre többször lett óvóbácsi, pici 3 éves lánykákra vigyázott szívesen <3 (az egyiknek képeslapot is küldtünk a nyaralásról ;) ) 
 Szóval jó ideje nincsen senki, aki intellektuálisan felvenné vele a versenyt. Nagyon nagyon reménykedünk, drukkolunk annak, hgy a suliban jó helyre csapódjon (CSAPÓdjon :D). Az oviból lesz ismerőse, a kislányt állítólag nem kedveli (én nagyon :D), a kisfiú mindig beleviszi a balhéba, saját bevallása szerint... Levi infói alapján az a kisfiú is az osztálytársa lesz, akivel annak idején az oviban folyamatos harcban volt. Két, németül nem beszélő kiscsávó került össze akkor, csak a személyiségük volt gyökeresen más. Dani a kommunikációs problémája miatt háttérbe vonult volna, O. meg üvöltött, ha nem értették, meg ütött. A vége az lett, hogy külön csoportba kellett őket rakni... Azóta eltelt közel 3 év, a játszótéren néha összefutunk vele (Lilu meg a nővérével bandázik amúgy... :) ), sokat komolyodott. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy eddig úgy tudtuk, hogy O. már tavaly megkezdte a sulit. Szóval vagy duplázza az elsőt, vagy nem is suliba járt, hanem előkészítőbe. Igazából nem számít, csak úgy írom... :)

Levi időközben hazért, megdícsért, hogy milyen szuperül összekészítettem mindent, amit be kellett vinnie :D Mondjuk szerintem, aki olvasni tud, annak nem okozott ez problémát, de azt mondta, hogy kb ő volt az egyelten, aki nem ott cserélgette a borítókat a füzeteken... Nem is értem, komolyan... Megkaptuk a cetlit, amin rajta volt, hogy pl "20-as jelölésű, sima lapú füzet, borító: piros", nem is értem, mit lehet ezen nem érteni?! Na mindegy...

 Osztálynévsort most sem tudott hozni, a listát precízen szétvágták, nehogy a személyiségi jogok sérüljenek, így nem láthatták a szülők egyben a névsort, amin rajta vannak a címek, telefonszámok is... (ezért nem tudom Lilu osztálytársainak a nevét a mai napig, mert 2 év alatt sem láttam egy nyomorult osztálynévsort sem leírva... Az meg, hogy "Déja" nem segít abban, hogy vajon hogy írják a kislány nevét. Nem beszélve arról, hogy mitököm a családi neve...) 

 Ők is mennek majd jégkorizni, októbertől.

Talán Dani iskolakezdése nem fog most annyira megviselni, mint anno az ovikezdése... Az szörnyű volt... Az én pici babám ovis lett... Most meg már iskolás... De Oli icipicit kárpótol... :)

Remélem, a szociális beilleszkedésével nem lesz gond, a beiratkozásnál egy teljes órát könyörögtünk, hogy bemenjen a terembe, ahol a gyerekek várakoztak... Nem szeretei az idegeneket, ez tény. Ha bárki szól hozzá, akit nem ismer, bújik a hátam mögé... :) 



Bezzeg, ha felmérgesedik, akkor nem ilyen kis félős ám! ;) Akkor igazi agresszív kismalac... :) 
Pl, nyári párbeszéd:
-gyere Dani, hazamegyünk, aztán megszámoljuk a zsebpénzedet!
-Nem számolok!
-Dani... Kaptál ajándékba pénzt... Csak meg kell számolnod...
-Nem számolok! Nem kell pénz!

Az egész, 3 hetes nyaralásunk így telt kb... De ez egy másik történet... ;)

2016. augusztus 1., hétfő

Utazónapló

 Elég hosszú időre tervezzük nyakunkba venni a világot, mindig is grafomán voltam, Lilu is tud végre biztosan írni, szívesen tovább örökíteném az írás szeretetét...

 Mindezt összekombinálva szerkesztettem egy naplót. Pinterestről inspirálódtam, magyarítottam, térképet kerestem, szerkesztgettem, nyomtattam (visítottam Levinek, hogy csináljon valamit a nyomtatóval, mert elfelejtette a beállításokat... Levi jött, fél órát kattigált, boldogság lett a vége :) ).

 Tegnap este elkészült az első könyvecske. Sok sok hibával, ami javításra szorul, így ez az enyém lesz... ;)
 A hibái ellenére IMÁDOM! <3


Könyvkötés közben

És az elkészült könyvecske, naplócska, szépecske:








A belső oldalra került egy zseb(ecske :) ), a cetliknek, blokkoknak, belépőknek:


Most már csak abban bízom, hogy a kitöltéséhez is lesz majd elég energiánk, a sok-sok utazás között/alatt... :)

Felhasznált anyagok:
-100g-os nyomtatópapír
-tű
-cérna
-olló
-barkácsragasztó
-ecset
-mintás (Aldis?) karton
-iratcsipesz az összeszorításhoz
(-nyomtató, laptop)

Könyvkötési segítség:

A napló alap inspirációja:

A héten el kell készülnie még két darabnak... ;)