2014. szeptember 22., hétfő

Évnyitón jártunk

 Szombaton volt Az Évnyitó. Mint írtam, előtte ökumenikus istentszteletet tartottak az iskolakezdőknek. Szerencsére Levi SEMMI "ponénosat" nem mondott, SŐT! Ő ment ki Liluval, mikor megáldották az elsősöket! :) (na jó, ez már tényleg sok(k) volt neki, utána ezt szóvá is tette, hogy azért a gyerekeknek biztos fura, hogy egy "varázsló" rájuk tette a kezét... )


 Őszintén szólva nekem nagyon tetszett (ismét... a karácsonyit is élveztem) az istentisztelet. A hölgy, aki tartja igazán nagyon szimpatikus, két fia van, nagyon gyerekközeli az egész (ezáltal az én német ismereteimmel is könnyebben érthető). Megint elgondolkodtam rajta, hogy jó lenne énekelni, a templomban van kórus csütörtökönként (nem templomi kórus, csak ott van helyileg). (A lelkészhölgy kisebbik fia most ment szintén elsőben, az volt a kívánsága, hogy ALBÍNÓ TENGERIMALACOS Schultütet csináljon neki az anyukája... Nagyon röhögtünk, mikor mesélte... :)))) nem az istentiszteleten mondta persze, hanem utána beszéltünk vele :) )



 Az istentisztelet és az évnyitó között volt jó 1 óránk szabadon, úgyhogy hazaszaladtunk egy kávéra :)

Az évnyitón egy kis színdarabot adtak elő a nagyobbak, tényleg nagyon aranyos, és élvezhető volt. Az igazgató alig pár mondatot beszélt, pont elég is volt. ;) Lilunak elfelejtettük mondani, hogy lesz egy órája az évnyitó után, így mikor ez elhangzott az igazgatótól, fülig szaladt a szája, nagyon örült neki! :)



Látszik a tartásán, hogy balettozik... :)


 Ahogy az elsősök átvonultak a külső tornateremből az iskolába, a nagyobbak sorfalat álltak, ezzel mutatva nekik az utat, és kiabálták, hogy "ELSŐSÖK! ELSŐSÖK!" nagyon megható volt... :) Tetszik, hogy a nagyok várják a kicsiket, hogy segítenek nekik. Nem tudom, hogy ez hogyan lesz-van a mindennapokban, de most jóleső volt ezt látni. :)

Az első órájuk nagyon tetszett neki, az "A" betűvel foglalkoztak, szavakat kellett mondaniuk, és volt olyan szó is, amit csak ő, és az Antonia tudott :) (anhänger-utánfutó) Mikor már mi is felmehettünk, az egyik tanítónéni meg is dícsérte nekünk, hogy nagyon aktív volt :)

Felirat az ajtón: Bagolyosztály

Osztályterem

Az első házi feladat :)



Még a templomban Lilu meglátta, hogy az egyik kislány Schultüte-jéből egy bagoly kandikál ki. "Anyaaaaa... Az annnnnyira cuki!! Olyan nagyon szeretnék én is egy olyat... Jajj Anya, annyira tetszik!!!!"-ezt hallgattuk hosszú perceken keresztül... És Lilunak fogalma sem volt, hogy az ő Tütejében egy pontosan ugyanolyan bagoly bujkál, csak az övé rózsaszínű... ;)
 Mikor mondtam neki, hogy képzelje el, hogy milyen lenne, ha az övében is egy olyan bagoly lenne ("csak azt mondom, hogy KÉPZELD EL! nem azt, hogy az is van benne..."), így csinált:

:)))))
Aztán mikor végre kibonthatta...:




Annyira édes volt! Körberohangálta visítva az iskolaudvart... :)



A következő három hétben a Bagolyfánál fognak reggelente találkozni, és a tanítónéni is ide hozza le őket a nap végén.


A szülők nem mehetnek fel a terembe.

Aki beteg, annak szülői igazolást kell vinnie. Nem kell egy kis lázzal, köhögéssel (továbbra sem) az orvoshoz szaladni, nem kell orvosi igazolás, ennek nagyon örülök.
Heti 3db tornaórájuk van, 2db hittan, és 2db angol.


Van egy MNK nevezetű tantárgyuk, ami "Mensch-Natur-Kultur"-t takar, vagyis ember-környezet-kultúra, ezen az órán fognak énekelni, rajzolni, gondolom barkácsolni és ilyesmiket csinálni.

Ma vol az első Nagy Nap :)


Mind a négyen indultunk reggel, elvittük Danit az oviba, ahol egyébként ő lett A Nagyfiú, ha jól sejtem, a csoportjában, de tán még az egész oviban (=mind a két csoportban) ő a legidősebb fiú, a maga 4,5 évével... :) Mindenki más elment suliba. Októbertől meg jönnek a picik! :)

Ahogy álltunk a suli udvarán, egy tizedmásodpercre rámtört a pánik, hogy elhagytunk valamit... Danit... Úristen, hol a Dani?! Aztán leesett rögtön, hogy az oviban van... Olyan fura volt, hogy nem vagyunk együtt, négyen.

Lilu amint meglátta Anna-Linat, majd Antoniat, már nem is foglalkozott velünk. Semmi pánik, semmi aggódás, csupán az a jóleső izgalom (=felpörgés) volt rajta.


Mikor eljött az idő, hogy bemenjenek, gyorsan adtunk neki egy puszit, beállt a sorba, és onnan kezdve nem is figyelt ránk. Hiába kiabáltunk aztán már, hogy "Liiiluuuu!! Liiiiluuuuu! Itt vagyuuuuunk!!!", és hiába integettünk, le se .... khm... ejtett minket... :D

Ők a sor végén a három kislány :)

Sok mindent nem sikerült kihúznom belőle, hogy mi volt a mai napon. De az biztos, hogy jól érezte magát, a fontos cetliket átadta a tanítónéninek, a tornacuccát bent hagyta, ahogy kell, a festős ruháját, és a vizesedényét hazahozta, ahelyett, hogy bent hagyta volna, de erre az volt a válasza, hogy annyira érdekes és jó volt a mai napja, hogy mindent elfelejtett... :)
Majdnem enni is, így suli után ették meg a szendvicsüket Anna-Linaval...




Dani amúgy meglehetősen jól viselte az egészet, mármint, hogy Lilu most nem kicsit volt a középpontban. Persze kicsit kiakadt, hogy neki nem volt Schultütéje, de ezt áthidaltuk egy szombati Mekis ebéddel, és választott magának a boltban egy (milliomodik) kisautót. :)
Lilun viszont nagyon meglepődtem, a Tüteben volt néhány dolog, amiből több is volt. Mikor meglátta, hogy az egyik nyalókából 5 van, AZONNAL mondta, hogy abból kettő a Danié, egy az enyém... Nagyon büszke voltam rá, és nagyon jól esett, hogy teljesen magától ajánlotta fel! (ha valamiből egy db van, akkor a felezés nem merül fel opcióként, de ha valamiből több van, azonnal elosztják, mindkettő ilyen... :) )

Dani szerint szuper volt Lilu nélkül az oviban... :) Ma délután kettesben csavarogtunk, míg Lilu balettozni volt, annyira jó volt vele együtt lenni! Voltunk gyógyszertártban, a munkahelyemen, pékségben, zöldségesnél, és végig cuki volt. Hipercuki. :)





"Anya, egyszerűen nem tudom abbahagyni a vonatok nézését!! IMÁDOM a vonatokat!!!" -és csillogó szemmel nézte és nézte, hogy megy a kis villanyvasút...

Lilut amúgy lelkileg kicsit kikészítette az új bagoly... :( Első este (én hülye!) mondtam neki, hogy azért Lulut se felejtse ám el, emlékszik, hogy Woody is milyen szomorú volt, mikor Buzz bekerült a gyerekszobába? (Toy Story) Nos, kicsilány sírva fakadt, hogy ő már nem szereti a Lulut... És hogy ő már csak a baglyot (aki egyébként a "Tücsi" nevet kapta, Anyukámék falujában látott kiskutya után) szereti. És ez akkora lelkifurdalást okozott neki, hogy ott sírt szegénykém... :( Próbáltam megnyugtatni, hogy ez teljesen normális, az ember mindig jobban szereti az új játékait (főleg, ha azok ennnnnyire cukik... :D). Megnyugodott.
Aztán tegnap este megint sírva jött ki, hogy ő nem szerti a Lulut... :( Erre mondtam neki, hogy az ember szívében nem csak egy állatkának van hely, mint ahogy nem csak Apa VAGY Anya, VAGY Dani, vagy .... (mindenkit felsoroltam :) ) van a szívünkben, az enyémben is oly sokan elférnek, biztos vagyok benne, hogy az övében is van hely egyszerre Lulunak is, Tücsinek is. Aztán elkanyarodott a beszélgetés, a méhemnél kötöttünk ki, hogy milyen vicces, hogy a lányoknak van egy lufi a testében, amiben nőnek a kisbabák... :D
Most az előbb (miután már lefektettük őket persze) idejött, és fülig érő szájjal mondta, hogy már tudja, hogy miért nem szerti esténként Lulut! Mert Lulu olyan, mint mi, emberek, a baglyok meg nem olyanok... És mivel éjjel Lulu alszik, napközben meg ébren van, ezért akkor szereti, amikor ébren van... ;) Merthogy éjjel meg ugye úgyis Tücsi van fent... Olyan okos, és olyan ügyesen megnyugtatta magát! :)


2014. szeptember 19., péntek

Hosszú lesz...

...ebben biztos vagyok... De most már MUSZÁJ írnom! Annyi rengeteg minden van!

Én:
Múlt héten felhívtak a kávézóból, hogy tudnék-e vasárnaponként beugrani segíteni... ;) Fél éve nem vagyok ott. Elmondtam a feltételeimet, rábolintottak (két db főnököm volt/van ott, öszeröhögtek, hogy milyen jól tárgyalok, majd előttem megbeszélték, hogy NEKIK van RÁM szükségük, nem fordítva, így elfogadták) :) Úgyhogy most vasárnaponként megint a kávézóban vagyok. :) és még mindig imádom! És az új feltételeimmel teljesen elfogadható a dolog ;) 

Ezek a megrendelések egy nem-unalmas napon a kávézóban...


Kérdés, hogy meddig fogom bírni. Hétfőtől péntekig ugyanis továbbra is a másik munkahelyemen vagyok. De, elméletileg, csupán négy hétről van szó. És, elméletileg, jövő héttől a Partyszervizes munkahelyem is lazább lesz. Holnap és holnapután 4db party van, közel 300db miniquiche-t csináltam, ma délután megyek vissza, mert kb 600 db ilyen-olyan nyársat kell megcsinálnunk... Nem KELL visszamennem, nem lenne elvárás, én ajánlottam fel :) (mert annnnyira cuki vagyooook!!!)



Ez csupán 240db mini-quiche forma

az összes piros rekesz tele van az előkészített formácskáimmal...




Lilu:

 Kb másfél hónapja voltunk az oviban fogadóórán, hogy megtudjuk, milyen odabent a lányunk. Voltak dolgok, amiken meglepődtünk... :) De csak pozitívan! Pl., Lilu az, akire rábízzák (-ták...) a csoportot, ha az óvónéninek valami dolga akadt. Nem kell persze arra gondolni, hogy az óvónéni kiment volna órákra az irodába trécselni, de ha ki kellett vmiért szaladnia, akkor Lilunak szólt, hogy figyelje a többieket. Ugyanis Lilu nagyon szereti a kicsiket terelgetni, és nagyon élvezi a pót-óvónéni szerepet. (Mi itthon csupán annyit látunk ebből, hogy szeret kárálni az öccsével... ;) )
 N. felhívta rá a figyelmünket, hogy Lilu túl közvetlen... Ha jön egy új óvónéni-bácsi, Lilu azonnal ölelgeti, puszilgatja, bújik hozzá. Alapvetően nem baj ez, csak nehogy baj legyen belőle... Valamilyen szinten megértem N. aggodalmát, de neki is elmondtam, hogy szerintem ez csak azért van, mert az ovi egy hely, tehát aki ott van, az csak lehet... Az utcán pl nem ölelget mindenkit. De, ha látja, hogy valaki velünk van, vagy helyen van, akkor azt ő is azonnal kedveli, mi több, szereti, és ennek hangot is ad... :) Szóval én ezen annyira nem aggódom.

Lilu és Barbi. 2 évesen egyszer látták egymást, de gyakorlatilag a kép elkészülte előtt 1 órával ismerték meg egymást... :)


 A múltkor leengedtük őket a ház elé, lent volt Dani barátnője a szüleivel és a nagymamájával, mi meg láttuk őket az ablakból. (+Levi készült le) A nagymama észrevette, hogy az út túloldalán egy babasüni van, mondta is a gyerekeknek, hogy menjenek, nézzék meg együtt! Nyújtotta a kezét a Babákok felé, akik ismerik a nénit, de mégis ideszaladtak az ablak alá, és megkérdezték, hogy mehetnek-e? Annyira nagyon büszke voltam rájuk, hogy el se tudom mondani...! :) Mindemellett a játszótéren is odaszaladnak, ha a BARÁTNŐJÜK, akit ismernek, megkínálja őket valamivel, hogy elfogadhatják-e? Ennek tükrében tényleg nem hiszem, hogy a TÚL közvetlensége gondot okozna... (na jó... REMÉLEM!!!)

 Egyébként a fogadóórán a legnagyobb negatívuma Lilunak a"túl közvetlen"-dolga volt... Minden másban tökéletes. ;) Én meg elfogult. :D De tényleg semmi rosszat nem mondtak rá... :)

Iskola:
Kedden volt a szülői értekezlet, immáron az igazi-első, amikor megismertük a tanító nénit. Frau Izének hívják (nemám... :D), a keresztneve még véletlenül sem hangzott el, szőke, mosolygós, két kisfiú anyukája, a nagyobbik 5 éves. Találkoztunk a sok-sok szülővel is, akiknek a csemetéjével együtt tölti Lillca a következő 4 évet. Volt egy csipetnyi bemutatkozás is, ami után úgy érzem, mi vagyunk az egyetlenek, akiknek az első gyermeke került iskolába, mindenkinek a nagyobbik is ide jár/t. (Ennek fényében megint kb a legfiatalabb szülők vagyunk... Bár, az eddigi tapasztalataim alapján Daninál, 2 év múlva is még azok leszünk :D)
 Nagy vita nem volt, mindent egyöntetűen megszavaztunk, amit kellett. Az egyik szavazás azért volt, hogy fizetjük-e osztálypénzből azon szülők villamosjegyét, akik elkísérik a csemetéinket a tanév alatt összesen 6x a nagyneves SAP arénába, úgy amúgy teljesen INGYENESEN korizni. 2db nem szavazat volt. Amit őszintén szólva nem is értek... Ok, az egyik hölgynek éves bérlete van. Szuper neki. De azért, mert NEKI nem kellene fizetnünk, úgy gondolja, hogy a másét se fizessük ki?! Ez oly kicsinyes... Főleg, hogy ha leosztom, hogy alkalmanként 20 CENTBE kerül 1db szülő... Oké, 3 szülő esetén ez 60 cent, és ugye 6x mennek, szóval az már 3,60... az egész évre... ;)

 Egyébként 20-an lesznek az 1.d-sek, ők vannak a legkevesebben. És "Bagoly" osztály a nevük :) (van még béka, tigris, és majom... Ez a majom nekem fura, de lehet, hogy csak magyarul majomkodás a majomkodás? :) )A "Bagoly" több szempontból is ideális számunkra. Mikor én voltam kiselsős (úgy ezer éve, egy másik életben... ;) ), nálunk 3 részre osztották az osztályt (aszerint, hogy kinek milyen képességei voltak...), nyuszi, őzike, és bagoly oszlop volt. És én a bagolyban voltam! :) (kell-e mondanom, hogy képesség szerint ez volt a legjobb? ;) ) Illetve úgy 1-1,5 éve bejött nálam a bagoly-mánia, amit Lilu is átvett... ;) Alig vártam, hogy a szülői után beszélhessek vele (másnap reggel), és elújságolhassam neki, hogy BAGLYOS lesz! (anyám, de hülyén néz ki ez a szó... baglyos... ok, csak nagybetűvel gáz :D)


 Az elsősöknek 8:45-kor kezdődik a tanítás. Első órájuk (mármint az órarend-nyitvatartás szerinti első) nincs, hisz "olyan picik még"... ;) Hétfőn-szerdán-pénteken 4-4 órájuk lesz, kedd-csütörtök 5. 4 órás napon 12:25-kor végeznek, amúgy 13:10-kor.


 Múlt héten szombaton voltunk megvásárolni mindent, a fiúk IKEA kört futottak (asztal-szekrény-székek), mi Liluval a Müllerben voltunk, füzetekért, ceruzákért, és minden szupiszuper dologért. ÉN nagyon élveztem, Lilunak kicsit közömbös volt a dolog, de jajj, úúúúúúgy lettem (lennék) a helyében ennyi új füzettel, ceruzával, iskolatáskával, satöbbivel!



Visszaszámláló, még szombaton. Ma már nem így néz ki :)

Szépen megírogattam mindent...




Minden cuccot, füzetet, egyebet bevittünk a szülőin a suliba, és ott is maradnak. Tankönyvük egy db van, az öröklődik, Lilué öregebb, mint ő maga... 2006 óta használják a gyerekek. Ezen felül lesz még egy matekkönyvük és egy feladatlapos betű tanulójuk. De ez mind a suliban marad, csak az jön haza, amiben feladat van.

Aztán itt van még ez a Schultüte dolog is. Szombatra kell, ma péntek van, még nincs kész. De nem is mi lennénk, ha ez nem így lenne. Fogalmam sincs, milyen csodára vártunk eddig... :) vagyis vártaM. Ez is egy olyan dolog, ami Levit nem annyira érdekel. Ő inkább szekrényt szerel, de ezt intézzem én. Úgyhogy szerdán berobogtam a városba, és megvettem a hozzávalókat. A Schultüte egy német dolog, ezzel köszöntik a szülők (család?) az elsősöket, elsőbe menésük alkalmából. Megőrültem tőle, hogy mindenki csak annyit mondott arra a kérdésre, hogy "de mi van benne??", hogy "Apró ajándékok"... Kösz... DE MI??? Úgyhogy én most elmondom, hogy a miénkben mi lesz! ;) Apró ajándékok... :)))) Bocs... Szóval: egy plüss bagoly (ha megjön... de meg KELL jönnie, szerintem Levi már azzal fog hazajönni), baglyos washi tape (=cellux ;) ), matricák, felragasztható strasszok, csoki-édesség, baglyos hajcsat :) A Schultütét viszik magukkal az elsősök (megtöltve, mit sem sejtve a tartalomról) az évnyitóra, cipelik magukkal fel a terembe, aztán hazacipelik csórik, és itthon lesz majd a bontogatás. Majd jövő héten valamelyik nap jön egy fotós, aki lefényképezi az osztályt, Schultütevel természetesen, úgyhogy akkor cipelheti majd megint magával... A németek amúgy hatalmas feneket kerítenek az évnyitónak (ha jól sejtem), nagy családi banzáj lesz az egészből, az igazgató pl külön felhítva a szülők figyelmét, hogy a tűzoltóság figyelmeztetése miatt csak 4db felnőtt mehet gyerekenként az évnyitóra. (így is két részletben lesz az évnyitó, a-soknak, b-seknek 10:30, c-d 11:30, ugyanis nagyon sok az iskolakezdő..) Főnököm kérdezte, hogy lesz-e nálunk ünneplés utána, olyan sütis féle? Néztem rá nagy boci szemekkel, hogy kivel? Csak 4-en vagyunk... Persze barátaink vannak, de ez inkább családi esemény-nekem. Aztán lehet, hogy Daninál már nem így lesz... :) Majd meglátjuk.
 Na, de vissza a Schultütehez! Ma még rá kell ragasztanom a dekorációt, amit tegnap éjjel vagdostam ki. Ki találja ki, milyen dekor lesz rajta?? Tippelt valaki a BAGOLY-ra?! :DDD Meglepinek akarom, így nem tudom most ragasztgatni... 

Ők kerülnek majd a Schultütere :)


Amúgy meg, ha Levi hazaért, elugrunk boltba, majd megyek vissza melózni... Úgyhogy valamikor éjjel ragasztgatok. 9-re meg megyünk Istentiszteletre... Igen, mi. :) Kíváncsian várom, Levitől hányszor fog elhangzani, hogy nem tett alufóliát a cipőjére (merthogy szerinte máshogy nem mehet templomba, mert rágyullad...), és hasonló fantasztikus ateista poén... Én sem vagyok megkeresztelve, vagyis ÉN nem vagyok megkeresztelve, ellenben ő igen, de engem nem zavar, hogy mennünk "kell". Amúgy nem "kell", de Lilu szeretné. És amúgy evangélikus, ami nekem jobban tetszik, mintha katolikus lenne. (mondjuk nem véletlenül nem járnak(-tak) katolikus oviba... ;) )

Ma volt Lilu amúgy utoljára oviban. Bár, szünetekkor várják sok szeretettel... :)





Mondtam, hogy hosszú lesz, ;) És csapongó is. És a fiúkról még nem is írtam.... De ők nem is annyira érdekesek :D

2014. szeptember 10., szerda

Már a 66. napon tartok a száz boldog napban, innen meg még az 50. is hiányzik... Vannak olyan napok, mikor nem tudom csak úgy, a képet feldobni, persze megtehetném, de annyi annyi dolgot fűznék hozzá! Ahhoz meg ide kéne ülni a csillivilli laptopom elé, az meg elég ritka. Ha itt ülök, akkor filmet nézek, és horgolok... ;) Ennek örömére tegnap befejeztem a körmellényemet!


De amúgy csak a tegnapi napról is oldalakat tudnék írni...

Voltunk Magyarországon, majd erről is mesélek... :)

Vasárnap este értünk haza, hétfőn kora délután Levi lelépett Írországba... Ma este már itthon is lesz, de na... 
 Gyerekeknek még tombol a nyári szünet, bár a nyár hiányzik hozzá. A héten még itthon lesznek, jövő hét hétfő is szünet, aztán négy nap ovi, majd szombaton évnyitó... Nagyon fura néznem a Facebookon, ahogy a többi gyerek már régesrég iskolás, az enyém meg még 4 napot oviba is megy... :) Amúgy nagyon nagyon várja! :) Vettem otthon egy olvasó munkafüzetet, és egy írósat is, hirtelen teljesen rámszakadt, hogy már ITT VAN, és TÉNYLEG rajtam, és CSAK rajtam múlik, hogy Lilu megtanuljon magyarul is írni-olvasni...! :-O Annyira távolinak tűnt ez 7 ÉVE, mikor eldöntöttük, hogy jövünk ki... Olyan nagy volt a szám... :) Most meg itt van, eljött. Szerencsére ő is partner a dologban, megbeszéltük, hogy itthon is KELL tanulnia, velem, hisz ott van a rengeteg könyvem (többek között az egész Harry Potter sorozat, ami roppant inspiráló ám! ;) ), amit magyarul kell majd elolvasnia. (az első kötet németül is megvan, kb az első oldalig jutottam anno, 10 éve Wolfsburgban... Egyszer neki kéne végre állnom megint...) Illetve a Maminak-Mamának is csak magyarul írhatunk majd levelet... ;) (Levél alatt a kézzel papírra változatot értem, szigorúan. ;) Én még mindig maradi vagyok, karácsonyra igenis papír képeslapot küldünk, és azt is szeretném, ha Lilu is írna rendes levél-levelet, illetve szeretné a könyv-könyveket is :) )
 Holnaptól nekem meló, közel 3 hete nem voltam... :) Ilyen hosszú kihagyásoknál mindig félek, hogy elfelejtettem németül... :) Remélem, azért nem! :D

Mára ennyi tellett tőlem... 



2014. szeptember 2., kedd

46-47-48

46. nap
-augusztus 20 alkalmából, tényleg teljesen véletlenül!, így sikerült a mosogatnivalót a munkahelyemen egymásra pakolnom :)
-Lilu Shrek-rajza, sárkánnyal, szamárral, sárkány-szamár babákkal, Shrekkel, Fionával...
-kicsi csibészDani :)


47. nap
-kitöltöttük a naptárt, mikor hová megyünk Magyarországon :)
-Nikivel kávé :)
-új esőkabát
-Babákok új rajza a ház előtt
-alakul a körmellény!

Dani barátnője lent játszott a ház előtt, pontosabban látványosan unatkozott, miközben a szülei és a nagymamája valamit az autóval szüttyögtek. Gondoltam egy merészet, és leköldtem a Babákokat, szigorúan a ház elé, és úgyis nézem-látom őket az ablakból. (Illetve Levi néhány perc után ment utánuk a bicajokat biztonságba helyezni az elutazásunk idejére).
 Babákok boldogan leszaladtak, volt nagy örömködés Hannah-nak :)
 Aztán Hannah Mamája meglátta, hogy az út túloldalán egy babasüni van. FEl is pörgött a néni rendesen, hogy hú futás azonnal a sünihez, fogta volna meg a gyerekek kezét, hogy átmenjen velük a (forgalmatlan) úttest túlsó oldalára. És a gyerekeim leblokkoltak, nem mentek a nénivel... Hanem odaszaladtak az abalakunk alá, és felkiabáltak nekem, hogy mehetnek-e? És én naaaagyon naaaagyon büszke voltam rájuk, és persze mehettek. :)


48.nap
pénteken délután kocsiba vágtuk magunkat, és elindultunk Magyarország felé. 22:45-re írta a navi az érkezést. 5 perc kocsikázás után visszafordultunk, ugyanis Levi rutinból otthon hagyta a forgalmit, Németországban nincs rá szüksége, ellenben, ha Mo-n megállítanak, tuti úgy kezdődik, hogy "jogosítványtforgalmit"... Úgyhogy vissza. Akkor már a napszemüvegemet is elhozta... ;) Újra elindultunk, máris buktunk jó 20-25 percet. Aztán jöttek a dugók, az építkezések, a pisileeeesz, és a többi. Fél 1 volt kb, mire kiszálltunk Anyóséknál a kocsiból... De végre Magyarországon voltunk! :)
 Levi Kölnben talált (nekem... :) ) egy anime filmből való füzetet, konkrétan Halállistát, de mondtam neki, hogy Julcsinak az sokkal nagyobb kincs lenne, mint nekem. Így Julcsi kapta meg. Megérte... Az az öröm az arcán! "Aztaaaaa!! úúúúúú... áááááá.... Tényleg?! úúúúúúúú" :)))))



41-42-43-44-45

41. nap
-körtés-sajtos quiche
-csodálatos ötlet volt magamnak is gumicsizmát vennem! Végre teljes zen nyugalommal tudtam hazajönni az oviból a gyerekekkel, és ahelyett, hogy kerülgettem volna a tócsákat, és rikoltoztam-káráltam volna a Babákokkal, hogy nehogy lefröcséljenek, mehettem én is! 
-Juliferem levele :)
-palacsinta
-Babákok fejenállnak a kuckóban
-új, BAGLYOS project (utólagos kiegészítés: az ötlet jó volt, de le kellett fejtenem...)
-Leviék hazaértek Kölnből, Totorós cuccokkal felpakolva :)


42.nap
nos, ez volt az első nap a 100 boldog napos történetében, mikor éjjel álltam a telefonommal a kezembe, és rádöbbentem, hogy 1., egész nap nem csináltam gyakorlatilag SEMMI hasznosat, 2., fénykép sincs, amiből dolgozhatnék... Úgyhogy gyorsan fényképeztem kettőt...
-egész napos "Nancy ül a fűben" sorozatmaraton, az előző napi baglyos horgola visszafejtése (a bagoly megmaradt, de mellény-szerűt terveztem belőle, azt teljesen visszabontottam), körmellény-project indítása
-új "farmos" játék a telefonomra


43. nap
-gyerekek rajza a ház előtt. Annyira jó kinézni az ablakon! :)
-körmellény
-becsomagolva a babatakaró!


44. nap
-sütöttem croissant
-még egy horgola... :D
-a kanapén ülve nem értettem, honnan jön a "Róma illat" (= pont olyan illatot éreztem, mint amilyen illata a római hotelben a testápolónak volt. ) aztán rádöbbentem: a gyertyámnak van ugyanolyan illata! :)


45. nap
-új project kész, blokkolódik! (ezúttal visszabontás nélkül.. ;) na igen, nem először készült ez a minta ;) )
-hosszú hosszú idő után újra körmöztem! Méghozzá géllakkos festés készült! :)





2014. szeptember 1., hétfő

37-38-39-40

37. nap
-süti
-Lilu&Matyi
-Lilu szőtte az oviban
-Dani tigrise
-Dani dínója

-horgola-bagoly 



38.nap
-Lillcával kettesben csavargás
-új füzet+új nyomdák (...NEKEM! )


39. nap

-reggel egy alvó kismanó a helyemen 

-Lilu cicája 1.
-Quiche
-Lilu cicája 2.
-Dani markolója
-elkészült a babatakaró
(az egyes számú cicát meg KELL pólóba csinálnooooom!)


40. nap
-Dani&Lilu
-pillangós ernyő (béke poraira... A kép után kettő perccel eltörtem... 😕)
-gigahosszú favonat (+HallyGally party+UNO party )

-egyenhajpántot horgoltam 

(reggel Julifer feldobta a facebook-falamra a hajpánt "kottáját", megemlítve a nővérét, és engem. Úgy sejtem Fatime is egész nap azt várta, hogy mikor ér végre haza a melóból, mikor tud végre nekiállni horgolni :) Én legalábbis rohantam haza, és addig nem nyugodtam, míg mindkettőnknek nem horgoltam meg a hajpántot :) )





35-36. nap

Ez a tábla a fürdőajtó mellett lóg, ott számoltunk vissza, hogy mikor jön a Matyi. Anniyra aranyos volt, ahogy aláírt! :)


Olyan jó nézni a gyerekeket Matyival! Bár, többször fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy a "Matyi is élőlény! ...szükségletei is vannak, kéretik nem MINDIG rajta lógni!" :D
 Kirándulni is voltunk :)
 Dani kiakadt, hogy nem tud szitakötőt rajzolni. Cseppet maximalista a gyerek (tisztaapja...), csak a tökéletes elég jó neki. :) Matyi keresett a youtube-on "hogyan rajzoljunk szitakötőt"-videót, az alapján készült Dana rajza. Aztán persze jöttek a "hogyan rajzoljunk baglyot/cicát/ingyombingyomot" videók is... :)


36. nap
-Levi... még 11 év után is annyiranagyon... :) Persze nálunk sem MINDIG habosbabos minden, de amikor az, az ANNNNNNYIRA JÓÓÓÓÓÓ, és olyankor, ahogy Agnes a Gru2-ben mondta: "Annnnnnyira boldoooooogvagyoooook!" :) 


-Blokkolódik a babatakaró
-Rajna parton jártunk
-sárdagonyáztak a törpök :)
-míg Matyival beszélgettünk, egy gyönyörű pillangó röpködött körülöttünk
-öröm őket nézni, Apja-fia
-"kapj el Matyiiiiii!" :)
-Lilu kifejlesztette az óriás buborékfújási technikáját