2014. február 20., csütörtök

Elkészült!

Vasárnap kezdtem, tegnap kellett még fonalat vennem (=6km bicajozas, ami nekem, nulla kondival elég húzós :P ), de este elkészült! :) ma milliónyi gombostűvel "felszögeltem" az ágyunkra, estére megszáradt, így viszont már csak ilyen, színhűtlen képet tudtam csinálni, de MUSZÁJ megmutatnom! :)


És még ma délelőtt nekiálltam egy egyszínű türkisznek is... ;)

2014. február 18., kedd

Függőség

...amikor a boltból hazarohanok, bedobom a hűtőbe a hűtős cuccokat, majd rohanva lehuppanok a kanapéra, mert van még 8 PERCEM horgolni, mielőtt indulnom kéne a gyerekekért... (A boltból mehettem volna egyenesen értük is, de akkor 10 percet kellett volna várnom rájuk...)

...amikor beállítom az időzítőt, nehogy annyira belemerüljek a horgolásba, hogy elfelejtsek értük menni...

...amikor horgolással a kezemben nyitok ajtót...

...amikor Lilu fürdik, mellé ülök a wc tetejére, horgolok, és közben beszélgetünk...

...amikor reggel 10-ig rendbevágom a lakást, hogy utána nyugodt lelkiismerettel horgolhassak...

Ercsi vagyok, horgolásfüggő... És már bibis az ujjam tőle... :)))

2014. február 13., csütörtök

Lilunak idén rengeteg programja van. Volt már két szülinapi zsúron, és még csak február eleje van... Mindemellett folyamatosan járkál a barátnőihez, és hétfőnként balett is van. Természetesen kisDani nem viseli jól a dolgot, teljesen meg is értem. Az egyik szülinapi buli egy játszóházban volt, oda így ő is el tudott menni, nagyon élvezte, én meg nagyon boldog voltam, hogy még ha nem is lett meghívva, mégis ott lehetett.

 Ezen a héten Lilu hétfőn balettra ment, kedden Sophie-hoz, szerdán Johannához, és eredetileg úgy volt, hogy pénteken Sophie jön hozzánk, de ez változott.

 Hétfőn Levi sokáig dolgozott, a balett meg tömegközlekedéssel nem túl jól megközelíthető (egy átszállás, +45 perc séta...), így megkértük Nikiéket, hogy vigyék el Lilut. Persze Dani is menni akart, de neki nem volt gyerekülése, kénytelen volt velem maradni.
 Keddre viszont már mi is csináltunk igazi programot! Meglátogattuk Nikiéket, akik Sophie-éktól 3 percre laknak, így hazafelé Lilut is el tudtuk hozni. Telepakoltuk a hátizsákomat játékokkal, felültünk a villamosra, Dani nagyon boldog volt! :) Főleg akkor, mikor Bali felajánlotta, hogy menjenek ki a játszótérre... :) (ahol kivel találkoztak?! Liluval és Sophie-val... :D)
 Nikiéktől átmentünk Danival Sophie-ékhoz, ahol S. Anyukája felajánlotta, hogy legközelebb Dani is menjen... :)

Sophie és Lilu, még a múlt héten, nálunk


 Tegnap Lilu Johannázott. Mi meg Danival randiztunk. Elmentünk a kávéházamba, ott ebédeltünk. Az ovinál Sophie-ék lemondták a pénteki randit, a kávézóban meg összefutottunk Antonia-val és az anyukájával, akik meghívták Danit ÉS Lilut péntekre magukhoz... :D


Ebéd után megnéztük a kombájnokat, és a traktorokat. Mannheimben van a John Deer gyár, ami a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági gép gyára, nem messze tőlünk van a gyár is, és egy kiállítóterem is. Eszméletlen, milyen óriási kerekek léteznek... :-O :D



Itt már kicsit túl volt pörögve a nagylegény, semmi pihi nem volt ovi után, csak mentünk és mentünk, igazából nem csodálom... :) 

Lilu este kicsit duzzogott, hogy ő még sose látta a kombájnt (ami igaz is, Danival most voltam másodszor, de mindig kettesben voltunk...), úgyhogy azt hiszem, ma délután is lesz egy utam a john Deer-hez, Liluval... :) Talán bicajjal megyünk... :)

(és imádom, hogy már én is beszélgetek az anyukákkal az ovi előőőőőtt!!!! :D)


2014. február 10., hétfő

Kis Danit kicserélték... Kb 3 hete történt, egyik napról a másikra olyan lett, mint amit már meséltem, hogy milyen, amikor beteg, éppencsak láz és betegség nélkül. Egyszerűen cuki. :) És fura :D Már nem olyan méregzsák, Liluval sincs annyi konfliktusuk, hazafelé is cukin jön, és nem kell lilára ordítanom a fejemet... Annyira jóóóóóóó! :)

 Szombaton Levinek dolgoznia kellett, hármasban maradtunk. Lilu megkért, hogy miután Daninak már varrtam egy pandát, neki csináljak egy nyuszit. Egész délelőtt azt rajzoltam, papírra, anyagra, kivágtam, jól elszüttyögtem vele. És megtehettem, mert Dani a gyerekszobában játszott, Lilu meg aszisztált nekem :)

Dani pandája

Lilu nyuszija
A gyerekszobában két db emeletes ágyunk van. Az egyik alatt egy nagy matrac van (ez a "kuckó"), esténkénti meseolvasás-éneklés színhelye, illetve Dani néha ott alszik. A másik alatt két szekrényke van, amikben dobozokban játékokat tárolunk. Szombaton Dani nagy vigyorral jött a konyhába, és mesélte Lillcának, hogy ő olyan nagyon erős, hogy el tudta tolni a szekrényt! És, ha már eltolta, ezzel egy újabb kuckót létrehozva, akkor már tele is pakolta pléddel, és párnákkal, merthogy ő ott fog aludni...



Mikor Levi hazajött, és látta Dani művét, felhozta a pincéből az ott szomorkodó babaágy matracot, megágyaztunk Daninak a szekrény mögött, és tényleg ott aludt este... :)

 Tegnap, mikor Levi Lilunak a Mary Poppinst olvasta (az Óz a nagy varázslót múlt héten már kiolvasták :) ), Dani szokásához hűen játszott, majd -Levi szerint- kijött a gyerekszobából. A mese végeztével kérdezte Levi, hogy hol a Dani?! Nikiék is itt voltak, és mi nem láttuk... Pillanatok alatt ezer hülyeség futott végig az agyamon, többek között, hogy hogy lehetünk ilyenek, hogy ELTŰNIK a gyerek a lakásból, és NÉGY felnőttnek sem tűnik fel eközben semmi?!  :( Aztán persze Levi megtalálta... Kicsi csibém bebújt az új kuckójába, betakarózott, és ELALUDT. Magától, egyedül... Életében másodszor... :)


Lilu egyébként, merthogy fő a változatosság...- most Dani ágya alatti kuckóban alszik, második napja. Szóval van két db emeleteságyunk, amiben nem alszik SENKI, de alatta, ilyen-olyan matracokon, akár csodák csodájára maguktól is... :)



De a mai napunk fő eseménye, hogy Lilut beirattuk az iskolába!!!! :D




Amíg mi a papírokat intéztük, a gyerekeket egy külön teremben várták, Lillca utólag mesélte, hogy kép alapján kellett kockákból házat építenia, majd rajzolnia :)
Szeptember 20-án kezdődik... :)


(soha nem hittem volna, hogy lesz olyan cimkém, hogy "varrásos"... :D)

Kiegészítés: Lilut a beiratkozás után bevittük az oviba, Dani is megtudta persze, hogy ott vagyunk, teljesen bánatos volt, hogy mennie kell haza, pedig ő tornázni akart... :) Megnyugtattuk, hogy mehet tornázni, csak Lilut hoztuk. Úgy örülök, hogy ennyire megszerette az ovit! Reggel Levinek kávézni alig volt ideje, pert Dani pikkpakk felöltözött, itt állt kabátban, csizmában, mert ő siet, mert ma tornaórája van! Annyira édes volt! És cseppet sem zavarta, hogy Lilu nem megy, vagyis csak később... Olyan jól beilleszkedett, és úgy élvezi az ovit! :)

2014. február 6., csütörtök

Kreatívságaim/nk - meg minden más is

Sokminden készült az utóbbi időben nálunk. Például tányéralátét, ami szinte egész napra lefoglalt minket. :) A gyerekek memóriakártyáját (párkereső kártya? Mi ennek a neve?? Ugyanis mikor egyszer modtam Levinek, hogy "némmá! memóriakártya van a műzlihez!" mire ő: "nemá! Hány gigás?" :D ) Levi beszkennelte, én lefénymásoltam, különböző méretekben kinyomtattam, leszedtem a bagoly szempilláját, újra fénymásoltam, gyerekek kiszínezték, kivágtuk, csillogóssá tettük a kívánt baglyok pupilláját, felragasztottuk kartonra, lelamináltuk... Szóval reggel 9-től délutánig elvoltunk vele... :)


Készült másmilyen bagoly is:


A sapka hónapok óta készen volt, valahol a lakásban hempereg 2db szivecske is, amit rá terveztem varrni, de valahogy mindig elmaradt... Igazából nem vagyok megelégedve a sapkával, ugyanis sapkát NEM tudok horgolni, vagy tál lesz belőle, vagy ilyen hagymácska... De Lilunak tetszik, és hordani kezdte, minta nélkül meg olyan izé volt, úgyhogy lapott szemet-csőrt, és tádám, kész a bagoly! :)

Aztán, ha már bagoly, horgoltam egyet csak úgy is... :) Persze majdnem elkéstem az oviból, de ez nem újdonság nálam, nagyon ki tudom centizni az indulási időt, ha horgolok... :)


Ennek a bagolynak a különlegessége, hogy egyetlen nap alatt elkészültem vele. Nem kerülgettem, nem hempergett hetekig, hónapokig egyetlen alkatrésze sem, csak leültem, és megcsináltam. ;)

Két hete betegeskedünk. Levi kezdte, két hete kedden hazajött a melóból, mert gyenge volt. Hétvégére Dani is köhögött, és én is elgyengültem, hőemelkedés, torokfájással karöltve. Hétfőn annyira lusták (beteg lusták... :) ) voltunk, hogy a gyerekek nem mentek oviba, egyikünknek sem volt kedve felkelni, és elvinni őket. Örülök, hogy még ovisok, és megtehetjük, ennek ugye hamarosan vége, nekünk is fel kell nőnünk... :) :(

Egyik nap, mikor már egész jól voltunk, sikerült rávennem Levit, hogy menjünk ki az Ikeába, mert a gyerekek husigolyót akarnak ebédelni valamelyik nap... ;) (a gyerekek! ;) ) Persze, ha már ott voltunk, nem csak husigolyót vettünk, lett új dohányzóasztalunk is, és néhány iratpapucsra is ééééégetőőőőő szükségem volt, nem beszélve a nagyon cuki szalvétákról, amik pont olyanok, mint amilyet már olyan nagyon régóta akartam... :)

Ez lett belőlük:


Még néhányat tervezek csinálni, csak kéne egy polc az asztalomhoz... De előtte festenünk kéne... Meg kitalálni, hogy Lilunak kell-e külön szoba, és ha igen, akkor nekünk kell-e galériaágy, és ha igen, akkor hogyan rendezem be magamnak alatta a kreatív kuckómat, és ha Lilué lesz a hálószobánk, akkor mit csinálunk a mostani hálószobagarnitúrával, és és és... De azért szerintem készül még néhány virágos iratpapucs. Meg türkisz-fehér ilyen-olyan horgolt izékék is. Mert majd jó lesz a nappaliba, ha kifestjük...  (meg mert baromira élvezem csinálni, akkor is, ha csak a lakásban fog hemperegni, és dekorációnak se használjuk sosenem) Ha eldöntöttük, hogy kell-e Lilunak külön szoba... :D Vagy tán előbb is... :D

Egyébként azóta sem mondanám gyógyultnak magunkat, Levi torka továbbra is fáj, mire az enyém elmúlt, átcsapott tüsszögős-orrfolyós-bőrlégzős megfázásba, de most már egész jó. Megmaradunk. :) Szerencsére a gyerekeket nem fertőztük meg, Lilunak kutya baja, Dani kicsit taknyol, de nem vészes.

Lilunak ma bedobtuk a jeletkezési lapját az iskolába... Hétfőn, 10-én, 10:10-re megyünk beiratkozni...