2012. december 30., vasárnap

Karácsony

 Nagyon nagyon jó volt! :) Olyan jó volt, hogy ilyen sokan voltunk, vagyunk! Fura, hogy nem négyesben álltunk a fa alatt (hehe... előtt...), hanem itt volt az Anyusom is, meg Julcsi is, meg Matyi is... :)

Danit teljesen megbabonázták a csillagszórók...


Az ajándékok is elég jól betaláltak... Már, ami a gyerekeket illeti, Levinek most sajnos nem
sikerült semmi hűhát kitalálnom :( Nem könnyű eset... :(

Lillca megállapította, hogy majdnem minden ajándéka csillogós, vagy pónis, vagy hercegnős... Dani autós vonalon kapott ajándékokat, Julcsinak a rajztehetségét próbáltuk erősíteni (és nem kicsit potyogtak a könnyeim, mikor kibontotta a Manga készletet (tollak, papírok, bábu), és mást se tudott mondani, csak azt, hogy "aztaa... aztaaaa... azta de jó... aztaaaa...."), Anyusom kapott egy új fülbevalót, mert elvesztette a régit, Matyival kicsit meg voltunk lőve, ő kapott egy szívecske párnát, ha esetleg ölelésre lenne szüksége, és egy kupont egy PC-s játékhoz, mert Levivel nem tudtuk eldönteni, hogy örülne-e neki, és jó lenne-e egy eredeti játék, amihez utána csak súlyos forintokért tudná megvenni a kiegészítőket...

"Váó... Az Angyalka tudta?!" (Köszi Apus! ;) )

Csillámos mókus, amitől Julcsi és Matyi röhögőgörcsöt kapott... :)




Levi "szemfedele" (rizzsel töltött szempárna)


"Aztaaaa..."


Csipetcsapat
Kicsit megint sok volt az ajándékmennyiség, egyrészt heten voltunk, másrészt volt ugye a gyerekeknek ajándék a Mamiéktól, a Mamáéktól, a Dédiéktől, meg tőlünk is... Egyszerűbb lett volna, ha nálunk is elosztódik ez a mennyiség 3 napra, mint normáliséknál...

25-én Nettusék jöttek karácsonyozni. Jojó kicsit nehezen oldódott, de a sok csomagolópapír segített... ;)


Sokáig sajnos nem maradtak, mert éjjel indultak Magyarországra, de nagyon jó volt, hogy itt voltak!

-----

A gyerekeimet amúgy már napok óta alig látom, teljesen kisajátítják a nagybátyjukat és a nagynénjüket, akik előtt le a kalappal, nagyon jól bírják! Azért néha én is beszállhatok egy-egy társasjátékba... :) Sajnos én a két ünnep között is minden másnap dolgoztam, mire végre szusszanhatok, Julcsiék hazamennek, Levi meg Kínába megy... :((((



2012. december 23., vasárnap

Remélem, én vagyok az egyetlen, aki még ma is megy dolgozni... Tegnap is voltam, rekordot döntöttünk, 68db reggeli készült az 5 óra alatt, valószínűleg ma újabb rekord születik...

Julcsi és Matyi megérkezett, sajnos nem tudtam velük éjjel már találkozni, de meglestem őket, 4 gyerek alszik a gyerekszobánkban... <3 (bocs, Matyi, a "legyerekezésért"! :) )

Ezer meg egy dolgom lenne még, nem egészen úgy alakult a karácsonyi készülődés, ahogy szerettem volna, de nem vészes! :)

Talán egyszer bepótolom a hatalmas lemaradásomat is, de már nem ígérek semmit, a két ünnep között is minden második nap dolgozom, mire nyugissbb lesz minden végre számomra, Levi elmegy Kínába... :(

Bár eddig csak két helyről kaptam visszajelzést, azért remélem, mindenki megkapta a képeslapjainkat! :)



2012. december 11., kedd

 Végre, végre ideértem... Én magam sem hiszem, el, hogy végre írok! :)

Szóval, az úgy volt... :)

Lilu végül 2,5 héten keresztül volt betegszabadságon... Mint kiderült, mi még könnyen meg is úsztuk, nálunk csak durvább megfázás volt, de az oviból nagyon sok gyerek hiányzott valami hasmenős-hányós vírusnak köszönhetően...

 Mire Levi hazaért Írországból, már én is beteg voltam. :( Betegen vonatoztam haza Anyusommal, és Magyarországon is napi 3 Aspirin+C-n éltem végig. Közben Levi tudósított, hogy ő is beteg, a gyerekek is visszaestek. :(

 Ennek ellenére nagyon jó volt az otthonlét! :) Találkoztam barátnőkkel, kávéztunk, csavarogtunk, beszélgettünk, vásárolgattunk... :) Családoztam is egy keveset, Mamikámnak nagyon tetszett a kisBubi, amit horgoltam neki, de nem sokáig örülhetett, mert Papikám kisajátította magának... :)


Volt egy kis csalódásom is otthon... :( De erről most nem írok, csak magamnak volt megjegyzés...

 De volt nagy meglepetésem is! :) Nyitottam valaki felé, aki örömmel vette a nyitásomat, és ismét tudtunk úgy beszélgetni, mintha nem is 2-3 éve beszéltünk volna utoljára, nagyon örülök ennek! :)

Sajnos megint nem sikerült mindenkihez eljutnom, a betegségem miatt egy babalátogatást kénytelen voltam kihagyni, pedig nagyon nagyon szerettem volna babázni... :(

A vonatút amúgy nem volt vészes, 9 és fél óra volt az út, egész kibírható. Visszafelé mondjuk 3 filmet néztem meg... :) Odafelé csak egyet, akkor inkább aludtam volna, de sehogy sem találtam a helyemet. :( Gyerekekkel viszont egyelőre nem szívesen vállalnám be egyedül, Levi nélkül. Egyik gyereket se merném a helyünkön hagyni, ha a másikkal pl wc-re kellene menni, de egyedül sem engedném egyiket se pisilni. És a cuccunkat sem szívesen hagynám magára... Egyébként érdekes volt, hogy csak Magyarországon mondták be, hogy vigyázzunk az értékeinkre... Meg azt is, hogy "leszállásnál kérjük vigyázzanak! a peron és a lépcső között nagy a hely!"

Mikor hazaértünk (mármint ide-haza) sem voltam még jobban. Sőt, ijesztően nekiállt szúrni a tüdőmnél. +péntek éjjel olyan köhögőrohamom volt, hogy 1 órán keresztül folyamatosan köhögtem, próbáltam a hideg párát, a meleg párát, a gőzölést, míg végre egy kicsit lecsillapodott... :( Így le kellett mondanom a vasárnapi munkámat is. (és továbbra is imádom a főnökeimet, őszintén aggódtak értem, értem, Levi beszélt J-vel, aki a lehető legkedvesebben kívánt jobbulást, és másnap írt nekem sms-t, hogy pihenjek nyugodtan még egy napot, kedden is megoldják a helyettesítésemet... Komolyan, én még ilyet sose tapasztaltam korábban! :) )
Szóval szúrt a tüdőmnél, és mivel addigra már vagy 10 napja köhögtem, Aspirineztem, úgy döntöttünk, hogy hátha tüdőgyulladás, úgyhogy menjünk ügyeletre. Más férfi vacsorázni viszi randizni a nejét, mi dokihoz mentünk, de azért jó volt... :) (kb ugyanannyiba is került a vizitdíj+a gyógyszerek, mintha egy puccos helyen vacsiztunk volna...) Doktornő megvizsgált, és megállapította, hogy ... khm... :))))))))

...izomlázam van a köhögéstől...

:)))))
Egy cseppet ciki volt, de amúgy tényleg baromira fájt ám! :) Mindenesetre kaptam antibiotikumot, mivel a gyerekeknek is kellett, és, ha már ott voltunk, még 10 euróért Levi torkát is megnézte a néni. 

Amint kiderült, hogy csak izomlázam van, nem tüdőgyuszim, máris jobban lettem! (persze lehet, hogy az antibiotikum+ a Codein is segített... ;) )

Szerdára már épenhogycsak köhögtem, úgyhogy már mentem is dolgozni! Kicsit fárasztó volt 5 napot egybe lenyomnom, el vagyok én már ettől szokva... :) De azért nem panaszkodom, tényleg szeretem csinálni! Holnap csapatbuli lesz, a zserbó már kész is a kollégáknak... ;)

Természetesen nálunk is járt a Tálapó 6-án reggel... :)


Nem volt könnyű összehoznunk úgy, hogy alapvetően nem szeretem/szeretjük ébreszteni a gyerekeket (főleg Danit), most viszont muszáj volt, hisz én is mentem dolgozni. A gyerekek nem vették zokon, hogy felkeltettük őket, főleg, mikor eszükbe juttattam, hogy tegnap kitették az ablakba a kipucolt kiscsizmákat, meg kéne nézni, hogy van-e benne valami..? ;)

Délután Lilunak volt ovis Télapó. Még mindig nem tetszik, ahogy a kiscsoportosokkal bánnak... :( De most legalább egyet énekeltek ők is a Nikolausnak. :)

(és innen folytatom majd, ha lesz időm, meg energiám letölteni a képeket... Mondtam már, hogy őrületes módon lusta tudok lenni?! :) )

2012. december 9., vasárnap

Holnap most mar aztan mindenkeppen bepotolom a lemaradasomat... Vegre szabadnapos leszek! :)

Azt viszont muszaj megorokitenem, hogy kb 6-7 ÉV utan, vegre moziban voltam a ferjemmel, kettesben! :) a masik "nahát"-ja a dolognak az, hogy termeszetesen német moziban voltunk, es meglehetosen jol ertettem mindent! ;) Igaz, a tortenet nem volt ismeretlen szamomra, de akkor is orulok magamnak! :-))))
Es be kell vallanom, hogy szeretem a Twilight sorozatot... ;) (es irigylem oket, hogy elottuk az orokkevalosag... En is akaroooooooom!!!! :( :) )