2012. április 26., csütörtök

 Levi hétfőn elutazott Kínába. Már meg se kottyan a dolog... :) hittem én... De azért még mindig tudok ugyanúgy izgulni érte, és rémeket látni, mikor tudom, hogy repülőn van... Van egy oldal, EZ, ahova ha beírjuk a járatszámot, lehet követni élőben, hogy hol jár a repülő. (perpill az ay70-es járaton ül ;) Oroszország felett ) Csakhogy, odafelé Ázsia felett eltűnt a gép... Kellett egy kis idő, míg feltűnt, hogy az összes többi gépet sem látom, addig azért sokminden végigszaladt a fejemben... :-S De a lényeg, hogy már Helsinki felé repül, és holnap hazaugrik ebédre, aztán rohan be az irodába, utána meg Lilunak megvenni az ajándékát... Még jó, hogy nem hagytuk utolsó (utáni) pillanatra... :)

De mi sem unatkoztunk itthon hármasban! :) Hétfőn ugye egyszer eláztunk, aztán délután paradicsomot ültettünk.



Kedden lementünk pocsolyázni, ki is kéne állíttatnom a sz.ranya bizonyítványomat... :( Lilunak lyukas a gumicsizmája, ami természetesen az első pocsolya után derült ki számomra, Danira meg rosszul adtam rá az esőnadrágot (nem kívülről, a csizmára húztam rá a talpánál, így az ÖSSZES víz belement a csizmájába... Nem túlzok, ki tudtam önteni belőle...). Sokáig amúgy sem maradtunk volna lent, mert természetesen elkezdett esni az eső...






Délután kicsit még fényképeztem őket...

(Ebbe a képbe beleszerettem...)


Szerdán reggel vinnem kellett Danit az új gyerekorvoshoz, aki egyébként magyar. Csakhogy kedd este jutott eszembe, hogy Dani kártyája Levinél maradt... Szegény Kínából hívhatta a dokinőt, hogy most mi van? Szerencsére elég volt lefényképeznie, elküldte nekem, én kinyomtattam, és azt vittem magammal...
Egyébként Daninak csak a két éves státuszvizsgálatára mentünk. Én viszont örülök magamnak nagyon, mert bár a doktornő magyar, az asszisztens nem, és természetesen vele is kellett beszélnem... :)
Dani 1179gramm, 88cm, a feje 51cm... Mondtam az asszisztensnek, hogy kicsit nagy, nem? ő meg azt mondta, hogy kb 5 ÉVESEN kéne ekkora fejkerületének lennie, Lilué egyébként kisebb... :) De nem gond, mert nem pikkpakk lett nagyfejű, hanem folyamatosan nő neki, és még így is bőven benne van a normálisban! (csak ugye kell a hely a sok eszének! ;) ) A többi értéke is teljesen jó.

Doki után még csavarogtunk kicsit, és vettünk Lilunak egy kis meglepit, mert bár beígértem neki, hogy aznap nem lesz ünneplés, olyat azért nem csinálunk, hogy A Szülinapján ne legyen semmi... ;)

Szóval amíg aludtak a csibék, összedobtam egy 5 perces mikróssütit , és persze kis is dekoráltam a kiskirálylánynak


Akkorát aludt a kicsi szülinapos, hogy 5-kor keltenem kellett... :) Megkértem, hogy várjon a konyha előtt, majd kiabálok, mikor bejöhet. Valószínű tudta, hogy mi vár rá, de egy tündér volt, ahogy nem sietett, megvárta, hogy szólok...


Édes, cuki, agyonizzadt, frissenébredt, kómás, királylány-buksi... :)


Olyan kis édes volt... "köszönöm... köszönöm Anya..." :) hüpp... :)

Persze egész délután a fején volt a korona, és ma reggel is abban ment oviba... :)

Oh, ovi! Danit alig tudom lebeszélni, hogy bemenjen a csoportba... :) Most ugye mi visszük Lilut reggel (amúgy Levi szokta), és így többet lát az ovis létből, mint eddig, és nagyon szeretne ő is menni... Tegnap, mikor mentünk Liluért, beszaladt a csoportba, leült a székekre, alig tudtam kikönyörögni... :D Ma meg reggel kezdett el szívettépően zokogni (=HISZTIIIIII), mikor mondtam, hogy nem mehet be... Januárig legalább várnia kell...

Ma sem unatkoztunk, ma Nettusék látogattak meg minket. A gyerekeim teljesen felpörögnek, ha van nálunk valaki... Amúgy se semmik, de ha látogatóink vannak... huhhh.... :D






2012. április 25., szerda

2012. április 24., kedd

A Bezzeganyán olvastam egy cikket, ennek kapcsán jutott eszembe, hogy már régen akartam írni, a győri tapasztalataimról...

 Be kell valljam nagyon kellemesen csalódtam! Átadták a helyet a buszon, mikor Liluval voltam, még akkor is, ha mondtam, hogy nem kell... :) Többször segítettek Lilunak fel és leszállni a buszról, általában idősek, vagy idős házaspárok. (és Lilu elfogadta a segítséget, nem durcizott be, sőt, meg is köszönte! Ő is kap egy pirospontot! ;) ) Sorban állás közben a mögöttünk álló mosolyogva hallgatta Lilu énekét (nád a házam teteje... ), és elmesélte, hogy az ő kislánya a "Hosszú fekete haj" című nótát énekelte a Télapónak... :) Ugyanitt a kasszástól Lillca kapott egy koronát, amit rendszeresen hordott az otthonlétünk alatt...
 ...és most nem futottam össze olyannal sem, hogy a boltba lépve fülig érő mosollyal köszöntem, és éppenhogycsak visszaböfögtek valamit... :)

 Szóval jó volt, és pozitív csalódás! :)

2012. április 23., hétfő

Ezt-nem-hiszem-el...

Annyira tipikus...

12:30 - süt a nap
12:32 - kiérünk a pincéből - szemerkélni kezd az eső... beállunk az erkélyek alá egy kicsit...
12:45 - odaérünk az ovi elé - zuhog az eső
12:50 - ovi előtt - zuhog a JÉGESŐ
13:05 - jövünk hazafelé -mintha dézsából öntenék, úgy ömlik...
13:10 - hazaérünk, vizes cuccok le...
13:12 - süt a nap...!!!!!!!!!!!!! :-O

És ez nem az első ilyen volt... Grrrrrr......
(Köszi kisDani, hogy beleegyeztél a babakocsiba... ;) legalább ennyi könnyítés volt... )

2012. április 22., vasárnap

:'(

Levi nagymamája az éjjel elment...

Örülök, hogy voltunk otthon egy hónapja, és tudtunk Vele találkozni... Másnap került kórházba...

Levi 30. szülinapja

 Levinek nem könnyű ajándékot venni, nagyon nem. Egyrészt amit nagyon szeretne, azt megveszi magának, másrészt, amit nagyon szeretne, az általában elég drága, meglepetésből nem lehet megvenni, mert gyorsan észrevehető a bankszámlánkon.

 Tavaly, mikor Matyi itt volt, elmentek agy játék kiállításra, ott mutatták be A Play Station Vitát (kis kézi játékgép). Itthon teljesen feldobva mesélte, hogy milyen szuper, és hű meg ha, és neki olyan KELL, és tuti megveszi, amint megjelenik. Igenám, de mint az előbb mondtam, Levi vágyai nem épp az olcsó kategóriák... Így eljött a megjelenése a Vitának, majd el is múlt, és persze nem fért bele, hogy megvegye magának.

 Eközben én agyalgattam, hogy mit is kapjon szülinapjára?! Persze a Vita szerepelt az első helyen, de honnan szerezzek nagyhirtelen rávalót? Gondoltam rá, hogy az otthoniakat megkérem, hogy szálljanak bele, de úgy gondoltam, hogy max. a szüleim, és Levi szülei tudnának segíteni, és ha harmadolnánk az árát, még úgy is elég megterhelő lenne mindegyikünknek. Úgyhogy már lassan március vége volt, és én még mindig teljesen tanácstalan voltam, hogy mit is kapjon a HARMINCADIK szülinapjára... Egyébként Levi azt mondta, hogy ne vegyek semmit, amit teljesen komolyan is gondolt, de ilyen nincs, hogy ne kapjon semmit.... :)

 Egy szép tavaszi délután Nettusék átjöttek, és Roli nekem szegezte a kérdést, hogy mit szeretnék Levinek venni? Mondtam neki, hogy tudom, hogy a Vitának örülne, de nem fog összejönni. Roli erre azt mondta, hogy ők is erre gondoltak, és felesben beszállnak... :-O Nagyon, nagyon zavarba jöttem... :) De, még ha feleztünk volna, se fért volna bele, még úgy is sok, illetve nagyon nem szerettem volna, hogy ennyit költsenek Levire... Időt kértem...

 Közben jött a lehetőség, hogy Lillcával hazamegyünk. Soha jobbkor! :) Gondoltam mégis bevetem magam, és megbeszélem az otthoniakkal a dolgot. +Roli is szólt, hogy a haverja is beszállna az ajándékba, mert Levi egyszer segített neki, és szeretné meghálálni. Hazamentünk, mindenki örömmel segített, Levi szülei, én szüleim, nagyszüleim, még tesóm is beleadott! Julcsi megrajzolta az üdvözlőkártyát, én meg nagyon izgultam, hogy össze fog-e jönni a dolog, sikerül-e a meglepetés Levinek?


Már visszajöttünk, mikor megkérdeztem Levi legjobb barátjától, aki nagyon ért ezekhez a kütyükhöz, hogy pontosan mit is kéne vennem? Elküldte a linkeket, és kiderült, hogy 100 euróval több a végösszeg, mint az eredetileg számolt, ugyanis nem elég a gép+a játék, kéne még tok, fólia, memóriakártya... Kicsit (nagyon) elkeseredtem 150 euró kellett még, de még nem tudtam, Roliék+Tomi mennyivel tudnak hozzájárulni az ajándékhoz. Beszéltem Rolival, és összeszámoltam az év eleje óta gyűjtött 1-2 eurósainkat+ a dugi pénzemet, és PONTOSAN 150 euró volt! Centre pontosan annyi pénz jött össze, mint amennyire szükség volt!

 Már csak a megrendelés volt hátra. Ehhez is segítséget kértem, nem akartam Levi neve alatt megrendelni a netről a dolgokat. Ebben Lenkéék voltak a segítségem.

 Mindeközben húztam persze Levit, hogy milyen szuper dolgot fog kapni, és hogy fog örülni, neki meg fogalma sem volt, hogy mi lesz az. Azt tudta, hogy otthonról kaptunk rá pénzt, de azt még csak nem is sejtette, hogy Roliék+Tomi is beszállt, így sokkal kisebb értékben gondolkodott, mint amennyiben  kellett volna, szerencsére meg sem fordult a fejében, hogy Vitát kap. :) Egyszer poénosan megjegyeztem neki, hogy kap 30db festett kavicsot, és kész. :) Aztán végül tényleg kapott 30db festett kavicsot is...


(Terveink szerint felragasztjuk majd egy feszített vászonra, és minden évben kap újabb kavicsot... ;) )

Tegnap tartottuk a születésnapját. Nettusék is, én is rettentően izgatottak voltunk, hogy mit fog szólni. Először Julcsi képeslapját bontotta ki, elolvasta a neveket, és elkerekedett a szeme, hogy milyen sok név szerepel rajta... :) Aztán kibontotta az első csomagot, amit az öccse küldött neki, telitalálat volt! Egy pólót kapott, amin annak a programnak a neve szerepelt, amit mostanában elmélyülten tanulmányoz, és rengeteget dolgozik vele.


Azonnal felvette... :)

Aztán bontogatott tovább... A gyerekek a legkisebb csomagot választották... Levi kérdezte, hogy csoki-e... :) Aztán lehullott a csomagolópapír, meglátta, hogy egy Vitához való játék van benne... Azt az arcot látni kellett volna! :) "Ne már... Most tényleg...?? Nem vagytok normálisak... Tényleg elintézted nekem?"




Szóval nagyon, NAGYON jól sikerült a meglepetés, pont annyira (ha nem jobban) örült neki, mint amennyire számítottunk rá... :)

Köszönöm szépen mindenkinek a segítséget!!!!! :)

A többi kép ITT (link) van!





2012. április 19., csütörtök

Az első

Tudom, hogy ezt most nem kéne leírnom, és azt is sejtem, hogy ebből nem lesz rendszer, de muszáj világgá kürtölnöm...

DANI ÁTALUDTA AZ ÉJSZAKÁT!!!!!

Este fél 10-től reggel fél 8-ig nem hallottuk a hangját, nem jött át hozzánk! (Persze Lilu megjelent 2 körül... Még jó, hogy állítása szerint azért alszik nálunk, mert a Dani is, és nem akar egyedül lenni a szobában... :-S)

Szombat reggeli kép:




Keddről

Kedden nagyon ügyesek és bátrak voltunk, felültünk Danival édeskettesben a vonatra, és meg sem álltunk Lenkéékig!


Danit sikerült rábeszélnem, hogy babakocsizzunk, hétfőn azzal mentünk oviba Liluért, de azelőtt nem is tudom, mikor használtuk utoljára, talán 3 hónapja... De most szerencsére nem volt ellene kifogása.

 Lenkééknél játszótereztünk, aztán a fiúk játszottak, ebédeltünk, gyorsan elszaladt a nap.


Nem mondanám, hogy meg vagyok elégedve Dani szociális viselkedésével... :( Nagyon látszik rajta, hogy van egy két évvel idősebb nővére, és harcolnia kell a dolgokért. Ki is használta, hogy ő tapasztalt a harcokban, nem volt mindig túl kedves szegény Bencével... :( Ugyanaz az autó kellett mindig, ugyanaz a mesekönyv, visított, hogy "enyéééééém!!!! neeeeeem!!!!"...

 Ja?! És úgy amúgy hisztis is, nem kicsit. Olyan sírási jeleneteket rendez, hogy jé... Potyognak a könnyei, torka szakadtából üvölt, megvigasztalható ugyan fél percre, aztán eszébe jut, hogy ő az előbb még sírt, ennek örömére újra rákezd. A legbosszantóbb az, hogy hangos... Nagyon... :D (kicsinek is az volt, Levi légvédelmi-szirénának hívta...)

 Hazafelé persze kidőlt a kisember... (nem véletlnül ragaszkodtam a babakocsihoz! ;) ) A vonaton kb 5 perc után már aludt is, aludt mikor leszálltunk, mikor boltba mentünk, míg hazasétáltunk, a pincében ébresztgetnem kellett...


Lilu eközben barátnőzött, elmondása szerint jól érezte magát, de nagyon szomorú volt, hogy ő nem jöhetett velünk... :( Hiába mondtuk, hogy Emese nem volt otthon, teljesen befordult, hogy őt nem vittük. :(  Sophie anyukája megdicsérte, hogy milyen kedves, és könnyen kezelhető kislány... Levi csak annyit kérdezett: "Téééényleeeeg?!?!?!" :D (Ahogy faggattuk Lilut a délutánjáról, kiakadt, hogy Sophie anyukája nem Olga! A Sophie sem úgy hívta... kérdeztük, hogy akkor ő mit mondott a Sophie anyukájának? "hát azt, hogy Sophie Mama"... :D

2012. április 16., hétfő

Nosztalgiás

A szülinapok környéke mindig nosztalgiás hangulatban telik... Hétvégén ráadásul átrendeztük a hálószobát, és a kezembe kerültek azok a lapok, amiket Levi nyomtatott, mikor kórházban voltam Lilu születésekor... :) (+kb 20 oldalnyi nyomtatott Mazsiblog, amire nagyon nem emlékszem, hogy miért került nyomtatásra... :) mindenesetre jó volt olvasni!)

 Emellett Dani szombat reggel nekiállt dudálni valamivel. Amint megláttam, hogy mit csinál, beugrott a fejemben egy kép, és megcsináltam a párját:

2010.10. / 2012.04.


Vasárnap Lilu hajmosása hozott elő belőlem hasonlót:

2009.02. / 2012.04.

-------
Pénteken meg Lilu óvónénijének volt az esküvője, minden gyerek dekorált egy szívecskét, aki tudott, elment, mi is ott voltunk.



Sophie és Lilu


Sophie anyukája elkérte Lilut holnapra, ő megy majd érte az oviba, hozzájuk megy haza Lilu, 6-ra megyünk érte... Ilyen se volt még... Fura... :) (meg az is, hogy magázódik a nő velünk... Levit nagyon zavarja, de mivel egy nála idősebb nőről van szó, elméletileg Levi nem mondhatja, hogy tegeződjenek... )

Mi meg Danival kihasználjuk az egész napos magányunkat, és meglátogatjuk Lenkééket! Vonattal... Kettesben... Izgi lesz. Ilyen se volt még... :D




2012. április 15., vasárnap

Megint rendesen elmaradtam, még a húsvétról sem meséltem, bár nem is nagyon van mit... :) Semmi extra nem volt, a nappaliba tudott csak megjönni a Nyúl. A gyerekek így is lelkesen keresgélték a tojásokat, csokikat, utólagos számításaink alapján egy tojás eltűnt, azt tegnap találta meg Levi a kanapé alatt... :D




Az időjárás nagyon nem volt kegyes hozzánk, az egész hosszú hétvégét a lakásban kényszerültünk tölteni... :(

Levit sikerült rábeszélnem, hogy még kedden is maradjon itthon, így el tudtunk végre menni Lenkéékhez, nagyon jól éreztük magunkat! A legkisebb fiúk júliusban lesz 2 éves, és annyira cuki!!! Nagyon közvetlen, nagyon barátságos, amint kiszálltunk az autóból jött oda hozzám, hogy fogjam meg a kezét, és menjünk... :) Daninak ezzel szemben kellett jó negyed óra, amíg feloldódott, lehajtott fejjel elbújt, majd a kezemből nézegetett, de amikor előkerültek a játékok, a kíváncsisága erősebb volt a félelménél :) Utána már semmi gondja nem volt, teljesen otthon érezte magát! :)



Lenkééktől kb 1 perc járóföldnyire egy szuper játszótér volt, azt is meglátogattuk persze, volt hinta, csúszda, a gyerekeimnek ennél több nem is nagyon kell a boldogsághoz...


Miután hazamentünk, Emese vezénylésével bujócskáztak is egy keveset, a legjobb hely a bandázásra a WC volt... :D


Emese olyan aranyos volt, mikor mondta, hogy Dani milyen cukin beszél, kár, hogy egy szót sem ért belőle... :D Bence ezzel szemben annyira tisztán mondja a szavakat, hogy csak lestem :-O

Nagyon jó nap volt, remélem, a következő ilyenre nem várunk megint éveket... ;)




2012. április 8., vasárnap

2012. április 4., szerda

Az altatásról

Hihetetlen... Komolyan... Erre nem is mertem számítani! :)

Mióta hazajöttünk, ugye a cici el van felejtve, immáron véglegesen. Néhány napja este, mikor mellém feküdt Dani a nagyágyban, tapogatózni kezdett, de rájött, hogy ennek már semmi értelme, abba is hagyta gyorsan. :) Azóta totál semmi. A szervezetem is vette a lapot, két napja még volt néhány csepp, de mára semmi... Fura... (az is, hogy eltűntek szegénykéim... :( Na mindegy, ez családi blog, nem Ercsi-siratja-a-melleit-blog :D)
 Eddig altatásnál mellébújtam a kislegénynek, eleget tettem az igényeinek (takarjbe-takarjki-takarjbe-takarjki-takarjbe-takarjki, szeretlek téged-kérek puszit-ölelést, hol a bárány? "Én nem dumálok anya... hallod? nem dumálok... én alszok... Nem dumálok...Szeretlek téged... Anya... Szeretlek téged!!!!"), de tegnap délután már megelégeltem a dolgot, és ott hagytam őket. Én lepődtem meg a legjobban, hogy 10 perc alatt ELALUDTAK! Mind a ketten! :)
 Este újra megpróbáltam... És megint elaludtak! :D Most délután szintén! És sokkal hamarabb elalszanak, mint amikor "altattam" őket! :D Olyan nagyon örülök!!!! :))))

Persze ettől még nem lett rózsaszín az alvási szokásaik, csak világosodik kicsit... Dani még mindig többször kel éjjelenként (éjfél körül 1x, utána meg nem tudjuk mikor, csak azt vesszük észre, hogy köztünk alszik...), és mind a kettő nálunk ébred. Liluval hiába próbáljuk megbeszélni a dolgot, azt mondja, nem szeretne egyedül aludni, és ha Dani nálunk alszik, ő is jön... Szóval Danit kéne a helyén tartani, de hogy hogy?! azt még nem tudjuk... De az ágy kezd kicsi lenni négyünknek... De egyszerre mindent nem lehet! Nincs cici, nincs altatás, előbb utóbb a saját ágyukban fognak maradni! :)

2012. április 2., hétfő

-Reggel észrevettem, hogy elszakadt a bal kontaktlencsém... 8 azaz NYOLC HÓNAPIG nyúztam az EGY HÓNAPOS lencsét... ;) (a csaj mondta a boltban, hogy ha ügyes vagyok, 1-2hetet rá tudok húzni... Na, mennyire vagyok ügyes?? :))) )

-fájdalmasan érintett a telefonom kijelzőjén a várható időjárás, miszerint a hétvégén MÍNUSZ 1-2 fok várható éjjel... :-o leszedtem a szekrény tetejéről a télikabátokat... :( (+nagyon örülök, hogy amikor Mo-n vettem magamnak egy cuki kis cipőt, nem hajítottam a csizmámat a kukába...)
Úgy látszik, a húsvéti nyuszi idén nem tud a hátsó kertbe jönni :(