2018. július 3., kedd

Prága, 2. nap



 Tudtuk, hogy lesz eső, míg Prágában leszünk. Egy héttel korábban még azt írta a telefonom, hogy EGÉSZ HÉTEN esni fog, mikor megyünk... Ezt persze elképzelhetetlennek tartottam, csak nem esik egy héten keresztül, minden nap, egész nap?! Ahogy közeledett az indulás, úgy írt egyre jobb időt minden időjárás előrejelző program. Meg is nyugodtunk kicsit.

 Péntekre is írta, hogy esni fog. Emiatt hosszú nadrágba bújtam. Jó szellősbe, hisz mikor elindultunk, nyáriasan sütött a nap. Bedobtam magamnak egy jó szellős hosszúujjút is, Olinak egy pulcsit, és kész. Induláskor még azon morfondíroztam, hogy túlöltöztem, melegem lesz...



Beugrottunk a Starbucks-ba, mire elkészült a kávénk, és megfordultam, sápadtan kérdeztem Levitől, hogy "UGYE sötétített a kirakat??" Nem... beborult. Nagyon, nagyon beborult...



Találtunk egy átjárót, ott kódorogtunk, míg vártuk, hogy essen az eső, aztán, hogy elálljon...

...ez elég morbid volt... és lengett is... :-O



Mikor kezdett kicsit az eső alábbhagyni, úgy döntöttünk, hogy veszünk egy esővédőt a babakocsira, mert persze amink van, az a másik babakocsiban pihen, Mannheimben...
Természetesen az esővédő megvásárlásával csak az esőisteneknek, vagy a napisteneknek adóztunk, egyáltalán nem volt rá szükségünk, a nap hátralevő részében...

Igenám, de rohadt hideg lett! :( Levi pasi, neki a farmer-póló-melegítőfelső ugyanúgy jó viselet a 30 fokban, mint a 15-ben, de én... Nos én máshogy szoktam öltözködni... És Olit is én öltöztetem... Így Oli is, én is, majdnem megfagytunk. 

Takaró hiányában bevásárlótáskába bújtattuk... :D



Így nem sok erőm volt kirándulgatni... :( Kedvem lett volna, hisz végre ITT VAGYUNK, de dideregtem... Oli is...



Ezt a kilátót még nagyon meg akartuk nézni...

Már épp arra jutottunk, hogy hazamegyünk, de Oli elaludt, ezért beültünk ebédelni, melegedni



...aztán kerestünk egy Tescot :D Nem is volt olyan könnyű eligazodni, ahogy azt elsőre gondolná az ember! Külön bejárata volt az élelmiszer-részlegnek, a ruházati rész meg egy 3 szintes plázában volt, jól elbújtatva. 2x mentünk be a plázába, mire sikerült rájönnünk, hogy mi mihez tartozik, és mit is keresünk... De sikerrel jártunk, lett Olinak is farmernacija, meg Erinek is két új pulcsija! :)



Végre folytathattuk a városnézést!





Muszáj volt kipróbálnunk a cseh fagyis kütrőskalácsot is, természetesen! Előre sejtettem, hogy ez egy idiótaság, a kalács önmagában is sok, és laktató, a fagyi meg teljesen el fogja áztatni, meg amúgy is, vagy 3 gombócnyit nyomnak bele, és teljességgel kizárt, hogy ÉN megegyek egy egész kürtőskalácsot, 3 gombóc fagyival, de, ha már itt voltunk... Végül persze igazam lett, a felét sem tudtam megenni, és tényleg tocsogott az alja a fagyiban, és a kalács is átázott... De elmondhatom, hogy ettem Prágában ilyet :)




Ennél a templomnál már jártunk előző nap

Ez még rajta volt a listán

"Kis puki sikló"-ahogy Oli mondta... Minden "puki" volt neki... Siklóval mentünk fel a kilátóhoz

(Itt látszik, milyen lenne, ha nem hiányozna a foga...)


A lábaim már eléggé zsibogtak, de várt még ránk egy kilátó. Levinek viccből mondtam, hogy tuti van lift, 30 euróért, és nem is tévedtem sokat... :D Tényleg volt lift, 60 koronáért, de úgy döntöttünk, hogy sétálunk. 299 lépcső volt, Oli is végig jött. :)






Annyira gyönyörű volt a kilátás! Megérte felmennünk!

Mielőtt hazamentünk volna, visszamentünk a Károly hídra, előző nap durván meleg volt, mikor ott jartunk, szerettem volna lassabban is végig sétálni rajta...






Levi amúgy egy hős, folyamatosan cipelnie kellett a babakocsit a lépcsőkön... 


...meg amúgy is... Tudom, hogy nem sok kedve volt az egészhez, de mégis tök jól érezte magát, megkockáztatom, hogy talán még élvezte is... ;)


A templomból a kilátó, és a kilátóból a templom :)








2018. június 6., szerda

Prága, 1. nap


 Vigyázat! RENGETEG képet tartalmazó poszt! ;)

 9:45 körül indultunk (a korai indulás nem az erősségünk... Vagyis... Az enyém még akár lehetne is, de nem egyedül voltam ;) ), visszasétáltunk a városrész központjába, és metróztunk.



A prágai várhoz mentünk elsőként, ahova csak táskakukkantás, és fémdetektoros átnézés után lehet bejutni.

Már innen is csodás kilátás nyílt Prágára:





Aztán egyszercsakk felbukkant a Szent Vítus templom, és Eri onnantól kezdve csak vigyorogni tudott... Egyszerűen IMÁDOM a gótikus templomokat! Gyönyörűek, lenyűgözőek, monumentálisak. Teljesen levesznek a lábamról...




287 lépcső vezet fel az óratoronyba, naná, hogy felmentünk! Oli is, végig saját lábon! ;)






Károly híd


Másnap ebbe a toronyba is felmentünk :)


Ezt a templomot szombaton látogattuk meg

Hatalmas harang van a toronyban:



Gyönyörű ablakok:





Hát nem gyönyörű?



Természetesen belülről is meg kellett néznünk:





Ebben a képben minden benne van, ahogy éreztem magam...


A fiúkat persze nem hatotta meg annyira a templom, nekik viccesebb volt kézpukizni... :D (meg galambokat kergetni...)


Indulás előtt eléggé féltem az időjárástól, folyamatos vihart írt az előrejelzés. Szerencsére csodálatos időnk volt, 100% nyár




A legnagyobb melegben értünk a Károly hídhoz






Készül Oli neves sapija:


Prágában van a világ egyetlen Apple múzeuma. Nem mentünk be, de azért megnéztük :)



A Metronomhoz végül nem mentünk fel


Oli nagyon jól viselkedett végig, nagyokat sétált, és nagyokat aludt (egyébkét október óta nem alszik napközben...)


Az óriás buborékokat nagyon élvezte :)








Telistele van a város füves dolgokat árusító boltokkal... Nyalóka, rágó, csoki... :-O


Közel 16km séta után neki még mindig volt ereje rohangálni... Nekünk már zsibogott a lábunk a sok sétától...





természetesen muszáj volt egy pici Kisvakondot vennünk :)


Mondhatnám, hogy Olit nem kellett altatni, de, mivel aludt délután egy hatalmasat este 10-ig bőven fent volt... (pont emiatt nem altatom napközben amúgy ;) )

(Felhívnám a figyelmet Levi pólójára! :) Apák napjára készítettük neki. Nagyon örülök, hogy ennyire tetszik neki, hogy nem csak itthoni pólónak hordja! :) )